Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/6)

1969-09-05

1.11 —

év—egyév alatt élénkült—e, gyorsult—e, a fejlődés üteme a korábbiakhoz képest hogyan alakult. A kép rendkivül tarka. Éppen ezért egyértelmű Ítéletet alkotni nem lehet. Az előzőekben ismertetett számadatok azt mutatják, hogy a kerületi üzemek eredményei valamivel jobbak az országos átlagnál. A termelés növekedésének üteme is valamivel meghaladja az országos átlagot. Az elhangzottakból óhatatlanul következik a következő kérdés, hogy lehetett volna—e gyorsabb Utemíi ez a fejlődés? A válasz: országos és kerületi szinten is azonos: igen. Ezen megállapításra a lefolytatott beszélgetések alapot adtak. Ezzel kapcsolatban két dolgot emelek ki:

1/ A nyereségi érdekeltségből, az erre ható szabályozókból kiindulva úgy látszik, hogy a vállalatok nem szorgalmazzák a termelés bizonyos határon belüli növelését, még akkor sem, ha erre kereslet mutatkozik, de ez fejlesztést, kapacitásbővítést igényel. Példaként említem meg, hogy a nyomdaiparban a lo %-ob adózónában a termelés növelésének 3-4 %-os felfutása a felosztható részesedési alapban o,l-o,15 %-os növekedést jelent csak. E problémakörbe tartozik az is, hogy a fejlesztéssel a növekvő eszközarány csökkenti a részesedésre fordítható hányadot és ez természetszerűen ^ meghatározó a vállalatok döntéseiben. /Ma még az élőmunka lényegesen olcsóbb, mint a technika. Ezért inkább a problémákat még a munkaerőhiány ellenére is létszámmal oldják meg a vállalatok. A szabályzók is ebbe az irányba hatnak./

2/ A féléves nyereség, /amely csak fenntartással kezelhető/ milyen összefüggésben van a termeléssel, a teljesítményekkel? A Kormány intézkedései azt célozták, hogy a vállalatok ez évben a tavalyinál nagyobb erőfeszítéssel érjék el a tervezett eredményt, mégis az látszik, hogy a tavalyihoz hasonló nyereségszint elérése — amely magas volt — nem teljesithetetlen fel—

L. 7 i- 7 -