Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Revíziós Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.10.a/5)

1964

F “1- 2 -2,/ A Kossuth Kirendeltség szervező munkája,a terjesztés helyzete^ Egyedül az V. kér. Kossuth Kirendeltség dolgozik utcai üzletben, arai szervező munkájára nem kedvező, A vizsgálat ideje alatt is megálla­pítottuk -de a 10.000.- forintos havi forgalmuk is azt bizonyítja- , hogy a nyilt árusítási üzletnek tekintett Kirendeltség dolgozói szemé­lyes árüsTtást is kénytelenek végezni, arai sok időt vesz el abból az időből, arait egyébként az alapszervek segítésére, vagy a kiadványok propagálására, ill. szervezésére kellene forditaniok. A tapasztalat ugyanis az, hogy a személyes szervezés eredményes, igen sok uj vagy elfekvő kiadványt tudnak ilymódon elhelyezni. Az 1.50 Ft-os brossurá­tól a 75.- Ft-os könyvekig mindenfajta eladást kénytelenek lebonyolí­tani /csomagolás, számlázás,stb./ arai sok időt vesz igénybe. Célszerű lenne a Kirendeltségnek olyan helyiségbe történő elhelye­zése a P.B. épületében, ahol ez a ténykedésük megszűnne. Az 1965 évi kiadási tervet a Központi Vezetőség már jóváhagyta. ■—' minden évben igy történik. A Kossuth Kiadó Központja a kiadásra kerülő könyvek propagálása céljából negyedévenként "Könyveink" ciraü tájékoztatást ad ki, melyet havonta egy jegyzékkel egészít ki. A tá­jékoztató tartalmazza a könyvek egyenkénti ismertetését /tartalmát, kö­tését, árát,stb./, melyet megküldenek az alapszerveknek. Ezenkívül a párttitkárok részére körlevelet küldenek ki, arai -a Kirendeltség vé­leménye szerint- a leghatásosabb, ugyanis ez után fokozottabban je­lentkeznek a terjesztők kiadványok átvétele céljából, A terjesztők egy része már felkészülten -a tájékoztatóból kivá­lasztva- jelentkezik a könyvekért; nagyrésze azonban a Kirendeltség dolgozóinak javaslatára, vagy ott kiválasztva viszi el terjesztésre a könyveket. A Kossuth Kiadó sajtó és rádió-propagandája időnként zavarja a Kirendeltséget és a terjesztőket, miután olyan kiadványokat, is propa­gál, melyek a propagálás időpontjában még nem jelentek meg, vagy már /"~N nénFTfaphatók, Ezzel szemben nem alkalmazzák a réteg-agitációt, azaz egy-egy megjelent műre igényt tartó olvasók /pl.pedagógusok/ nem tud­­jak, hogy a mü az ő nevelő-munkájukat mennyiben segítené elő, ha elol­vasnák. A Kiadó Vállalat bevezette a vidéken -adottságánál fogva- be­vált azt a módszert, hogy a 20.- Ft-on aluli könyveket, brossurákat, stb. postán küldik ki a terjesztőnek. Ennek az eljárásnak előnye az, hogy ha már kiküldték az anyagot a terjesztőnek, az megpróbálja eladni, hátránya viszont az, hogy csökkenti a személyi kapcsolatot, mert ennek folytán nem megy be a Kirendeltségbe, s igy nem tudják felhivni a fi­gyelmét egyéb könyvek terjesztési lehetőségére. Ez azt tenné kívánatos­sá, hogy a 2 fő még sűrűbben járjon ki az alapszervekhez, azonban a fentebb vázolt árusítási tevékenység miatt a fokozottabb munkát nem tudják elvégezni. Ugyancsak eredményt csökkentő tényező az is, hogy a kiadás nem egyenletes. Valószínűleg nyomdai okok miatt fordul elő, hogy hosszú ide­ig "nem érkezik semminemű uj kiadvány, majd egyszerre /főleg a negyedév végén/ sok könyvet adnak ki terjesztésre. Miután a vásárlók egyszerre nem adnak ki nagyobb összeget, csupán egy-két könyvet vásárolnak meg, mig a könyvek folyamatos megjelentése esetén nagyobb-összegü vásárlást eszközölnének, mert kiadásuk tételei nem egyszerre jelentkeznének. L ^ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom