Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1986-01-09
r n- 13 -adnia arra a kérdésre is, hogy az állam és a jog az egész társadalom és a felnövekvő nemzedék védelme érdekében milyen mértékben avatkozzon be a magánélet rejtett szféráiba. 4. Ideológiai kérdések a népgazdaság jogikapcsolataiban E témakörben a legfontosabb kérdés a gazdaság és a jog viszonyának megítélése, nevezetesen az, hogy mit várhatunk el a jogtól, mi az a reális mérce, amelyet a gazdasági viszonyok normatív rendelkezésével úgy tölthet be, hogy hatékonyan támogassa gazdaságpolitikánk tó egyik fő célját, a népgazdaság jövedelem-termelő képességének fokozását. A gazdaságra való jogi ráhatás az egyéb társadalmi viszonyok jogi befolyásolásához képest is sajátos. A gazdaság ugyanis döntően célracionális, mert alapkategóriája a hatékonyság: a legnagyobb haszon elérésére törekszik. A politika ezzel szemben értékracionális, hiszen fő feladata az adott társadalmi struktúra fenntartása.E közgazdasági törvényszerűségből fakad,hogy amikor a jog egy gazdasági viszony szabályozása során e kétféle racionalitást kénytelen ütköztetni és egyeztetni, eleve nem tűzheti maga elé az optimum elérését, mert az ütköző racionalitások egymást kölcsönösen korlátozzák. A jogi megoldás szükségképpen csak érdekkiegyenlitő kompromisszum lehet. 'Ahhoz viszont, hogy ez a kompromisszum a társadalom reális igényeivel jól számoljon, a jogalkotásnak fokozott éberséget kell tanúsítania és gondos mérlegelést kell végeznie. a/ Az MSZMP KB 1984. áprilisi határozata többek között rámutatott arra, hogy "javítani kell az állami vállalatok közötti kooperációt, valamint az állami vállalatok és szövetkezetek együttműködését". Leszögezi továbbá: "el kell érni, hogy az árak csak a társadalmilag indokolt ráfordításokat fedezzék, s ilymódon fokozottan ösztönözzék, kényszerítsék a termelőket és a felhasználókat a hatékony gazdálkodásra." A gazdaságpolitika célkitűzése világos. Az alapkérdés viszont az, hogy milyen módszerekkel nyújthat segítséget ehhez a jog, amikor a szerződésnek a gazdaság szervező funkcióját a hiánygazdálkodás körülményei között kell betöltenie - amikor a szükséglet-kielégítés nem a kereslet korlátaiba, hanem az erőforrás-korlátokba ütközik -, továbbá ff ff ________________________ff_______________________I ■M t ... ____. — . . —-___________I.. ——---------------— ^ — ^I
