Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1986-01-09

r I- 6 -Sággal kapcsolatos sajátos jogi problémákról, azok ideológiai mozzanatairól e fejezet B/pontjában külön is szólunk./

2. Társadalmi és politikai viszonyaink

Társadalmi struktúránk módosulásait és a politikai rendszer továbbfejlesztését célzó intézkedéseket érdeklődéssel, az átlagosnál nagyobb tájékozottsággal kezeli párttagságunk. A pártoktatás vitái során megerősítették, hogy a társadalmi viszonyokban bekövetkezett fejlődés eredményeként a "hagyományos" osztályok és rétegek átalakutó lásának lehetünk tanúi. A róluk formált gondolkodási sémák egyre alkalmatlanabbá válnak mai társadalompolitikai problémáink megítélésére.

A politikai intézményrendszer korszerűsítésének igényével párttagjaink is messzemenőleg egyetértenek. Többen közülük tevőlegesen is részt vettek a továbbfejlesztés koncepcióinak kialakításában, a kodifikációban, a választások előkészítésében, megtartásában stb. Ennek kapcsán megfogalmazták: az intézményrendszer reformjának szándéka reális állampolgári igényekkel találkozik, sőt az állampolgárok részéről konstruktív kritikai támogatás várható. Tapasztalták a helyi érdekek jelentős felerősödését. Hangsúlyozták, hogy javítani kell a népképviseleti szervek tevékenységét, mert a jelenlegi gyakorlat sokszor formális, merev, bürokratikus. Különösen sok ilyen információ érkezett a népi ülnökválasztásra vonatkozóan.

tó

3. Történelmi tudat, szocializmuskép

Pártoktatásunk évek óta törekszik a tagság történelmi tudatának helyes irányú formálására. Elsősorban a felszabadulás és az azt követő népi demokratikus átalakulás, valamint szocialista fejlődésünk kérdései állottak az érdeklődés középpontjában, de élénken foglalkoznak a felszabadulás előtti negyedszázados ellenforradalmi kornak árnyaltabb megítélésének, a haladó polgári eszmék hazai történetének kérdéseivel is.

Gondot okoz azonban, hogy a korszak alapvető politikai és eszmei kérdéseinek megközelítésében számottevő, sokszor elvi különbségek, értékelési ellentmondások tapasztalhatók a történetírás, a politikai publikációk és az egyes hazai szubjektív állásfoglalások között.

I fe -i