Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1985-05-23

Mindennek eredőjeként a Kiadó és Nyomda teljesítőképessége leromlott, az átfutási idők szinte tűrhetetlenül megnyúltak. A hagyományos akadémiai könyvkiadási kötelezettségnek /évi 4500 ív/ a Kiadó egyre nehezebben tud eleget tenni.

A felsorolt gondokat tetézi a száznál több folyóirat megjelentetési kötelezettsége. Ezek többségükben - a magyar nyelvűek mind egy szálig - veszteségesek. Folyóirataink együttesen a saját nyomdai kapacitásnak közel felét kötik le, s hasonló a részarányuk az éves veszteségben is. S ez csak nőne, ha esetenként az évfolyami elmaradásokat be akarnók hozni.

ff

Az új vállalat vezetésének egy ilyen örökség birtokában, ebben a gazdasági helyzetben kellett terveit és elképzeléseit kialakítania .

Az Akadémiai Kiadó és az Akadémiai Nyomda két önálló vállalatként működött, de a közös igazgató személyén túlmenően összekapcsolta őket az is, hogy a közösen előállított művek mindkét félről a termelés mintegy 80 %-át tették ki. Az összevonás tehát mindig is természetes kínálkozó megoldás volt, ami joggal ígérte a fölösleges párhuzamosságok megtakarítását.

Ez a megoldási lehetőség a Magyar Tudományos Akadémia vezeté- 00 sében több okból adódóan 1983-ban érett elhatározássá. A nehézségek bizonyos előjelei időszerűvé tették az összevonástól remélt megtakarításokat; a gazdaságirányításban csökkent a szakmai ágazati elkülönülés szerepe, sőt a könyvszakma egyik jelszava lett az egy szervezetbe tömörülő vertikum igenlése /kiadó, nyomda, terjesztés/. Az összevonás mai megítélését nehezíti az, hogy ez a lépés egy sor egyéb változással, mindenekelőtt a fent. jelzett eredményromlással idő'ben nagyjából egybe esett. A vállalat vezetése és kollektívája - talán egy szűkülő nyomdai rétegtől eltekintve - ma úgy látja, hogy a visszaesés semmiképpen nem írható az összevonás számlájára.

; 2k--rt. i

r n- 2 -