Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1984-02-02

I--------­- 6 -beleértve a tartalékalapot is, és ezen alapokat további adókötelezettség nem terheli. A rendszertől idegenek a jelenlegi általános vállalati bérszabályozásban alkalmazott adóelengedési jogcimek (jövedelmezőség, létszámcsökkentés) és a bérpreferenciák (kiemelt pótlék, lakásépítés! preferencia, stb.). A kísérlet tágabb teret ad a vállalatnak a béren kívüli juttatások - különélési pótlék, szállásmegváltás, uta­zási költségtérítés, üzemi étkezés dija, munkaruha­­juttatás, üdülési dij - megváltoztatására, mértékének meghatározására. A kapcsolat a nyereség, valamint a bértömeg és személyi jövedelem szintje között a korábbinál szorosabb. Ez azt jelenti, hogy az átlagosnál jobban gazdálkodó vállalatnál a többletnyereség nagyobb bérfejlesztésre nyújt lehetőséget, mig a kisebb jövedelmezőségüekkel szem­ben is olyan szigorúak a követelmények, hogy csak a veszteségforrások feltárásával lesznek képesek fenn­­maradni. ^ Ugyanakkor a kapcsolatból az is egyenesen következik, hogy a rendszer évről-évre megköveteli azt a telje­sítményt, ill. eredmény hozamot, mely fedezi az adózási kötelezettségeket, az állammal szembeni kötelezettségeket, s mindezt úgy, hogy a vállalat nem lesz alaphiányos. Kísérleti jövedelemszabályozás vállalati alkalmazása. A kisérleti jövedelemszabályozás vállalati bevezetésé­nél abból indultunk ki, hogy az átlagosnál magasabb teljesítményeink mellett, ez a rendszer az általános I ,13 r l­­-----------­­- _ I-----------------­­—­­­JP — ■Jíw 9" ---——

Next

/
Oldalképek
Tartalom