Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1984-02-02
I I- 4 A KÍSÉRLETI JÖVEDEIFVÍ3ZA3ÁLY0ZÁS RENDSZERE A gazdaságirányítási- és szabályozórendszer hosszabb távú fejlesztésének előkészítése és jobb megalapozása céljából kisérleti jövedelemszabályozásként a./ munkaerő és jövedelemadózási b./ erőforrás és jövedelemadózási rendszer került bevezetésre 1983. január 1-től - önkéntes vállalás alapján - a kivitelező épitőipar 21 vállalatánál. A jövedelemszabályozási rendszer kiindulópontja volt, hogy tegye lehetővé a vállalati és egyéni teljesítményekkel arányos differenciált bérkiáramlást, és ezzel párhuzamosan takarékosabb költséggazdálkodásra, valamint fegyelmezettebb munkára ösztönözze a vállalatok dolgozóit. A rendszer bevezetése időszerű volt, mert- a beruházások visszafogása következtében beállt egy globális egyensúly az építőipari kereslet-kinálat között. (Az építőipari vállalatok számára nem járható az a korábbi út, hogy a többlet eredményüket a többlet^ termelésből, azaz az árbevétel növeléséből realizálják^- ezzel egyidőben jelentkezik az a tény, hogy a munka^ erő kinálat kimerült, ill. a szabad munkaerő nem megfelelő, a fejlesztési források beszűkülése miatt az élőmunka gépi kiváltása pedig megnehezült.- miután az eredmény, többlet eredmény elérése változatlanul a fő cél, ez adott termelési feladatok mellett csak a ráfordítások tudatos csökkentésével érhető el. Ezért a rendszer a költségtényezőkön belül kiemeli és megdrágítja az élőmunkát, s ezáltal kényszerpályára teszi a racionális létszámgazdálkodást, a munkaerő hatékony foglalkoztatását. L - —^ ^.J ív - 9" "—
