Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1980-08-07
r n- 4 -V '■ 1 Az V. ötéves tervcélkitüzés átdolgozására nem került sor, a megváltozott körülményekhez az operatív terv feladat okkal igazodtunk• Az V, ötéves tervfeladat főbb célkitűzéseit és azok várható teljesítését a 3 - 4 sz. melléklet, az előirányzott hálózatfejlesztéssel szembeni megvalósulást az 5, sz* melléklet tartalmazza. Az I08O évi ui s?ubálvozásrendszer hatása a vállalat tevékenységére, A jövedlemszabáLyozás változásának a vállalati eredményekre gyakorolt számszerűsíthető hatását az I979. évi tényleges adatok átszám mitásával szemléltetjük /6, sz, mellékletben/, Az adatok átszámításával a különböző tényezőket - amely elsősorban az árrésbevétel realizálható volumenére vonatkozik - az I980, évi tervek kialakítása szerint vettük száinitásba és ez a tervezettnél várhatóan kedvezőbben fog realizálódni, A jövedelem szabályozás változásának a vállalati gazdálkodásra, a X jövedelmezőségre számszerűsíthető hatását a következők szerint foglaljuk össze:- az 107p. évi 380,1 millió forint tényleges nyereség 26,9 %-kal csökken,- az árrésbevétel kiesés 73.2 %-át ellensúlyozza a megszűnő és növekvő ráfordítások egyenlege, megváltozott a költségek szerkezetének aránya, megnövekedett az összes ráfordításon belül a vállalati döntéstől, gazdálkodástól függők részaránya,- a vállalati alapok tekintetében a változást elsősorban nem az állami és a vállalati érdekeltség arányváltozása, hanem a nyereség tömegének csökkenése okozza, A fejlesztési alap csökkenése a hálózatfejlesztési lehetőségeinket tovúbb csökkenti,- a vállalati működés gazdaságosságát, a lekötött élő ós holtmunka x hatékonyságát kifejező eszköz és bárarányos mutató, - amelynek fontossága növekszik a részesedési alap adózási rendszerébe történő bevonással - az átszámítás után az I979, évi l3,73 %-kal szemben 7,pl %-ra mérséklődik, A mutató csökkenésében a nyereségváltozásán felül a bérelt ingatlanok dijának és eszmei értékként való számitásbavótelének változása is szerepet játszik, A bér és keresetszabályozás rendszerének változása vállalatunknál sajátos helyzetet eredményezett, Vállalatunknál a relativitással összekapcsolt központi bértömegszabályozást kell alkalmazni. Elismerjük a bérszabályozás módosításainak célját, amely a régi szabályozás hiányosságainak megszüntetésére, a vállalatoknak a munkaerővel való fegyelmezettebb, hatékonyabb gazdálkodására irányul. Fel kell azonban vetnünk azokat a problémákat, amelyek a rendszer hatékony funkcionálását akadályozzák,- a kereskedelem létszámtartalékkal általában nem rendelkezik vállalatunk létszáma /képzett összlétszán/ Ipyp. évben csupán L ^ _ I
