Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1979-01-11
j— 1 í 3. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés további dinamikus fejlesztését lehetővé tette a termékek külkereskedelmi forgalmazásában bekövetkezett piac váltás, egyrészt a szocialista országok - elsősorban a Szovjetunió - felé, másrészt az uj piacok /közelkeleti és afrikai/ megszerzése . 1978-ban - különösen az állati eredetű termékekből - a kinálati pozició teljessé vált. Ennek oka, hogy egyrészt a hagyományos exportőr országok mellett uj termelők is meg^ jelentek a piacon, másrészt az európai importőr országok növelték saját termelésüket, önellátásuk fokát. Ez vonatkozik a szocialista országokra és az EGK közösség országaira egyaránt. A kinálati helyzet egyértelműen fokozta követelményeket, gyakran túlzott minőségi és higiéniai szigorítások előírásával. A vásárlói kívánságok módosulása a mindenkori versenyhelyzettel, a konjuktura alakulásával függenek össze, ezért termékeink versenyképességéről, méginkább a konkurrenciáról nehéz megbízható képet nyerni. A termékek beltartalmi értéke alapvetően az eladhatóságot segiti, de a minőségi differenciából árelőnyt nagyon nehéz szerezni. A világpi- . acon elérhető ár sokkal inkább függ a kereslet-kinálat ra törvényszerűségétől, a világpiaci árat meghatározó főpiacok helyzetétől, mint a minőségtől. 1979-re a termelők és a külkereskedők egyöntetű véleménye szerint a piaci helyzetben tovább erősödik a kinálati pozició. Ez egyértelműen kihat az összes húsféleségekre, de különösen az újratermelés során rugalmasabban váltható kistestű állatokra, /baromfi/ illetve az azokból készült termékekre . A piaci helyzet a korábbiakban nem tapasztalható nagyarányú változása - ami egy ötéves tervciklus alatt zajlott le -ti LI re -' ■— - - fa -fa -------reta— ^ 1— — ■ - * ■ WFW------------
