Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1975-01-09
I 23 * kell e munkát. A pártszervezetek egyre intenzivebbé váló munkája szerepet játszott abban, hogy a kerületi tudományos intézetekben a kutatási feladatok jelentős része közelebb került a társadalmi és népgazdasági szükségletekhez, megkezdődött a kutatási témák koncentrálási folyamata. Számos kutatóintézetben megindult a kutatói káderállomány tervszerű alakítása; az irányitő szervek, az intézetek nagyobb figyelmet fordítanak a kutatók ideológiai, szakmai továbbképzésére. Az ideológiai munka a társadalomtudományi intézetekben közvetlenebb és központi helyet kap, más intézetekben ez közvetettebb, gyakran áttételesebb. A politikai tájékoztatás színvonala, rendszeressége javult, a szervezett marxista továbbképzés Ugye azonban még nem megoldott. Ehhez hozzájárulnak szemléleti okok, a szakmai képzésben való elmélyülés egyoldalú hangoztatása, a politikai-közéleti problémáktól valő tartózkodás is, de az is, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeken kivül mi sem találtuk meg a legvonzóbb, legszínvonalasabb képzési és továbbképzési formákat. Ezt a tendenciát elősegíti a helyenként egyoldalú, csak a szakmai feladatokra épülő követelményrendszer is. Legfontosabb kerületi felsőoktatási intézményünk, az ELTE tevékenységé" az ott folyó oktató-nevelő és tudományos munkát, az egyetemi közéletet s benne a pártélet fejlődését a kerületi Pártbizottság mindig nagy figyelemmel kisérte. Az utóbbi választási ciklusban az ELTÉ-n folyó eszmei-politikai munka feltételei javultak és több fontos, biztató előrelépés történt. Nem arról van sző, hogy a gyengeségek és negativ tendenciák - amelyekről korábban kénytelenek voltunk sokat beszélni - teljesen megszűntek volna. Azonban különösen a Budapesti Párt-VB 1972 február 22.-i határozata után és a Központi Bizottság 1972 novemberi és későbbi határozatainak hatásaként egyes kirívóan negativ tendenciák visszaszorultak, az egyetemi közélet ma jobban megfelel a part által megfogalmazott követelményeknek, s javultak a szakmai munka eredményei is. Az eredményekhez hozzájárult a felső párt és állami irányitószervek munkájának fejlődése, koncentráltabb törődése az egyetemmel, de lényeges szerepe van ebben az egyetemi párt és állami vezetés javuló munkájának is. A part és állami vezetes közötti munkakapcsolat rendszeresebbé és elvszerübbé vált. Ebben a keretben a pár - szervezet is jobban betöltötte kezdeményező, ellenőrző szerepét. Az egyetemi munka még meglévő fogyatékosságát mutatja azonban az, hogy a helyes kezdemenyezese gy korlati realizálása az irányitó apparátus gyengeségei és más ök^ kóvetkeztéten seténként - még mindig túlságosan lassú. A szervezeti, igazgatási problémákon túl a még mindig meglévő konzervativizmus, a különböző partikuláris erdeke es toré e sek változatlanul gátló tényezőként jelentkeznek. Ez utóbbira nemcsak az egyetemek de az Oktatási Minisztériumnak is nagyobb figyelmet kell ,6k_ IMI feilődés történt a párttag és pártonkivüli oktatók es dolgozók koreben a hallgatók tol vaíóLpcsolaTLtosságf. illetően. Ma már nyíltan nem jelentkeznek olyan korábban nem ritka nézetek, amelyek tagadták a hallgatókkal való © kai szakmai és emberi kapcsolatok jelentősegét es fontosságát. Ez a fejlődés is h záiárult a politikai helyzet konszolidálásához. Különösen fontos az, hop a korábbi, ££ visszhangokat kiváltó dig is sokat javult, s minden feltétele meg van annak, hogy ez a folyamat tovább lárduljon. A feilődés tükröződik abban is, hogy az ELTE-n alapjában helyesen értelmezsísrí; £ //. raiba. ' __ff... to . .. jl----- ■- tata---------------------4 1 HHBT
