Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1975-01-09

r i

4

Emiatt a gazdaságpolitikai kérdésekkel is sokoldalúan, több irányból kellett foglalkozni. A minisztériumok és főhatóságok pártszervezetei elsősorban arra törekedtek, hogy erősítsék - a határozatok szellemének megfelelően - az állami szervek hatékony irányitó és ellenőrző tevekenyseget. A termelőüzemek es szövetkezetek pártszervezetei napról napra segítettek az egységek munkáját azáltal, hogy véleményt mondtak, állást foglaltak a termeléssel összefüggő, a dolgozókat érintő kérdésekben, ösztönözték a kollektívákat a gazdasági-termelési feladatok teljesítésére.

Mindez megkövetelte a sokszor bonyolult gazdaságpolitikai célok elfogadtatását, a vonatkozó határozatok egységes értelmezését, elsősorban a párt tagjaitól, s rajtuk keresztül a kerület valamennyi dolgozójától.

A kerületi Pártbizottság és apparátusa ez irányú munkáját közvetlenül és konkrétan a határozatok végrehajtásának ellenőrzése terén fejtette ki. A beszámolási időszakban rendszeresen tűztünk napirendre nagy jelentőségű gazdaságpolitikai témákat.

Az előző pártértekezlet óta munkánkban fokoztuk a helyi feladatok végrehajtásának ellenőrzését. Esetenként azonban óhatatlanul olyan következtetésekre is jutottunk, melyeket a jelzés igényével felsőbb párt-, vagy kormányszervek részére továbbítottunk.

Munkánk néhány főbb tapasztalatát a következőkben foglaljuk össze.

A kerületben 224 gazdálkodó egység tevékenykedik, amely a fővárosban lévő vállalatok, szövetkezetek csaknem 20 %-a. A 224 egység 65 %-a minisztériumi,

12 %-a tanácsi irányítású vállalat, 21 %-a szövetkezet, 2 %-a egyéb. A vállalatok és szövetkezetek csaknem háromnegyed része ipari jellegű.

Az elmúlt négy évben a kerületi vállalatok és szövetkezetek évről évre növelték a létrehozott bruttó termelési értéket.

A növekedésen belül figyelmet érdemel a külkereskedelem és a szolgáltatások dinamikus fejlődése, amely összhangban van a kongresszusi célkitűzésekkel.

Ez egyúttal jelzi a kerületi vállalatok össztermelésének strukturális módosulását is.

A külkereskedelem és a szolgáltatások mellett a többi népgazdasági ág növekedési üteme valamelyest elmaradt, vagy változatlan.

Az ipari átlagot jóval meghaladóan emelkedett a bruttó termelési érték az épitőanyagipari vállalatoknál, ez a kongresszusi határozatban foglalt fejlesztési célok megvalósítását tükrözi.

Az épitőipar teljesítményének növekedését a viszonylag egyenletes igények tették lehetővé. 1972-ben mutatkozott a beruházások központi mértéklésének hatása, igy az építőipari vállalatok kapacitása ebben az időszakban, rendelésállomány hiánya miatt, kielégítetlen maradt.

A termelés meghatározó hányadát a minisztériumi vállalatok állítják elő. A termelés üteme a tanácsi vállalatoknál jobban, a szövetkezeteknél kevésbé haladja meg a minisztériumi vállalatok termelési Utemnövekedését.

A termelési tényezőkön bellii legkedvezőbb a készletek felhasználási hatékonyságának javulása; az állóeszközöké és az élő munkáé ennél mérsékeltebben fejlődött. A vállalatok és szövetkezetek rendszeresen teljesítették nyereségelőirányzatukat, tervszerűen növelték azt. A növekedést általában a. teljesítmények emelkedése és a ráfordítások viszonylagos csökkenése idézte elő. Az ipari vállalatok igyekeztek nyereségüket, a termelési volumen növekedése mellett, a gazdaságosabb termékstruktúra kialakításával is fokozni.

I i ’■>" I I

I '' ‘ II I

1__ :$ I

l ti _ fi------------L ..--------------------------... - ^--------------------------------------------------------------------------------