Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1974-06-20
Különösen sok bírálat hangzott el a szövetkezetekkel kapcsolatban. A hallgatók nagy többsége úgy véli, hogy a szövetkezetek, illetve azok tagjai aránytalanul magas jövedelemhez jutnak. A kerületben is - bár meggyőződésem szerint, jellegzetesebb üzemi kerületekhez képest kisebb mértékben - jelentkezik egy olyan "oldalnyomás", amely szinte parasztellenes hangulatot tartalmaz. Azt is felróják a szövetkezeteknek, hogy még mindig számos mezőgazdasági szövetkezet hoz létre olyan melléküzemágakat, amelyek az alaptevékenységétől távol esnek. (Pl. több mezőgazdasági termelőszövetkezet hirdeti, hogy vállal antenna-szerelést, ablaktisztítást, nagytakarítást, butorhuzat-tisztítást). Bár ezzel pozitív hatású verseny is jelentkezik az állami szolgáltató-javitő-iparral szemben, az a benyomásuk, hogy a versenyben eleve hátrányos helyzetbe kerül az állami szektor, mert a gazdálkodásban jóval nagyobbak a kötöttségei a szövetkezeteknél. A vezetők jövedelmének alakulását legtöbb vállalatnál a dolgozók nem ismerik, széles körben kialakult vélemény, hogy ezt "elkonspirálják", nincs lehetőség arra, hogy ennek alakulását megismerjék. Többen elmondták, hogy olyan "jól" sikerült a vezetők anyagi érdekeltsége, hogy a munkások jövedelmétől messzire előre szaladtak. . 4* A termelői és fogyasztói árak alakulása, az árpolitika megítélése Általános tapasztalatunk, hogy a hallgatók előtt a termelői árak alakulása nem ismeretes, még a saját vállalatuk termelői árait, illetve azok alakulását sem l ismerik. így ezek .változására nem is tudtak reagálni. Árrendszer és árpolitika a- ^ latt a képzetükben a fogyasztói árpolitika jelenik meg. Az árrendszer problémáival a tananyag csak rendkívül elnagyoltan foglalkozik és az egész témára rendelkezésre állő idő nem is nyújt lehetőséget arra, hogy ezzel az alapvető fontosságú kérdéssel - esetleg az előadás, vagy kiegészítő irodalommal - alaposabban foglalkozzunk. A fogyasztói árpolitika elméleti kérdéseiben nem volt vita. Egyetértenek a párt és a kormány árpolitikai célkitűzéseivel, meg lehet győzni a hallgatókat arról is, hogy - természetesen a jövedelempolitikai konzekvenciák következetesebb megoldása mellett - a mérsékelt áremelkedés helyes gazdaságpolitikai törekvés, ügy vélik azonban, hogy a gyakorlat túlságosan elszakad az elmélettől, a tényleges ármozgások nem fedik mindenben az árpolitikai célkitűzéseket. Az illetékes hatóságok nem lépnek fel elég határozottan a minőségrontók sulycsonkitók ellen, nem ellenőrr ' i 4
