Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1974-06-20
i * 11 -Az ilyon konkrét =|rdek-ütközüselckol" kapcsolatos problémákban a propagandisták - mogfololő helyismeret és tájékozottság hijan - csak nehezen tudtak eligazodniTM Problémákat okozott a csoportérdekek túlzott képviselete, illetve bizonyos csoportérdekek népgazdaoági érdekként való feltüntetése: "ami a vállalatnak jo, ez a népgazdaságnak sem lehet rossz." Érdekes módon tehat - a gazdaságirányítási reform, a vállalati önállóság megnövekedésének hatására - propagandnánlcnak nem elsősorban a társadalmi ős az egyéni érdekek ütközésével kellett megbirkóznia, honom a csoportérdekek helyét kellett meghatároznia, a konkrét kordosokoen a jól felfogott vállalati érdekeket kellett tisztáznia. Az érdekviszony okkal, érdekstruktúrával kapcsolatban felvetődött ^ kérdések bizonyos érterémben felnagyítva jelentek meg hazánk külgazdasági politikájának tárgyalásakor, nem kis erővel serkentve propagandánkat, hogy minél szélesebb társadalmi rétegekben tudatosítva határozza meg hazánk helyét a nemzetközi munkamogosssasban, egyértelműen tisztázva külgazdasági politikánk lényeget,- AJc ül gazdasági politikául. ferPOBprégtos j?£o;D&ganda^ munka Hazánk külgazdasági politikájával kapcsolatban a hallgatókat a KGST a szocialista integráció főbb problémai, s i.íagyaroxszabnak a KGST-hoz való viszonya foglalkoztatta elsősorban. Az a körülmény, hogy a szocialista intő/rációval kapcsolatos kérdések az érdeklődés homlokterébe kerültök, felszínre hozott számos, köre rántson egységesen megítélt problémát. A különböző fórumokon folytatott viták,a kifejtett vélemények ismeretében állíthatjuk, hogy az integráció lényegét sokkal kevesebben értik, mint arra szükség lonno. Ebben pedig tömegpolitikai és propaganda munkánk is hibáztatható. Propagandánk non húzta eléggé elé, hogy az integrációra éppen nem a nagy országoknak van elsősorban szükségük, hanem az olyanoknak, mint hazánk. Viszonylag széles köreon elterjedtek as integrációt támadó nézetek: ne vegyünk részt c nemzetközi munkamegosztás kitor jutáséban, hanem használjuk ki adott kakapoításainkat /Pl. rádiógyártás/; a teljes foglalkoztatottság fenntartása azt kívánná, hogy ne importáljuk azt, amit ittnon is tér .élni lehet /pl, a gaztóságtalan bányák termelésének csökkentese/, 1 I L jj i| --------^ ip^pwil 4 - 'i) iPHHHB^ Lz re rej
