Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1973-02-01
I~l- 23 -- Élőnk vitát váltottak ki azok a kérdések, amelyek az osztályzást es a középiskolákban az érettségi vizsgát érintették; o problémák na is élénken foglalkoztatják a közvéleményt.- A közoktatás helyzetére és.fejlesztésére vonatkozó központi^bizottsági határozat gyakorlatba való átültetése hosszú, sok vitát igénylő ieladat. Pedagógusaink között van bizonyos félelem az esetleges elhamarkodott intézkedésektől, amely félelem bizonyos korábbi rossz tapasztalatokból táplálkozik. Ugyanakkor komoly realitásnak tartják ma. már az iskola ügyének széles társadalmi üggyé válását. A bizalom ilyen értelmű erősödésében fontos szert, repe volt a centenáriumi program keretében indított egy gyár - egy iskola mozgalom tavalyi sikerének, J > A fizikai dolgozók gyermekeivel való törődést érdeklődésük, képességeik kifejlesztését, a tehetségesek továbbtanulásra való felkészítését, a korú - lót minden iskolája kiemelten fontos feladatának tekinti. A pedagógusok többsége érti és tudja, hogy oz társadalmi és szociális probléma, s ezert lényeges politikai feladatot jelent. A segítés azonban egyes esetekben már az érintett gyerekek túlterhelő - sónak egyik forrásává is válik. A korrepetálások, esakkörökbe veié bovcnasuk, az egyre több előkészitő tanfolyamra való irányításuk hova-tovább r.'r gátolja fejlődésüket, szétforgácsolja erejüket.- Minden iskolában elismeréssel gBÓltak a KlSZ-szervezotok munkájáról, eredményeiről /fejlődött a tanulók aktivitása, erősödött a KISZ mozgalmi szerepe, javult a KISZ politikai oktatás/, do szinte minden ískolaoan^figyo- 1epreméitó bírálatok is hangzottak el, amelyek arra utaltak, hogy a p~rt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásában még olmaradas van, A nevelési értekezletek felszólalói közül többen kifogásolták, hogy az iskolai KISZ-szervezetek egy része a KISZ feladatok közül kirekeszti tanulást, egyes KISZ vezetők pedig az iskolai élet demokratizmusának a no0 - valósulását abban látják, hogy a tanulók minél több jogot kapjanak de az ezzel járó kötelezettségeket ugyanolyan e rőtéi jesen nem hangsúlyozz.-c. \ l y 1
