Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1973-02-01

I, Ideológiai és tömogpölitikai munka

A X. kongresszus és a kerületi pártertekezlet után p:\rtbizot t ságunk abból indult ki, hogy a szocializmus építésének folytatása magasabb szinten — másszóval a kongresszusi határozatok végrehajtása *• egyúttal a kerületben dolgozó és lakó kommunisták és pártónkivüliok tudatosságá - nak, eszmei-politikai felkészültségének és szilárdságának növelését, erősítését is feltételezi. Ezért a kerületi Pártbizottság mind hosszabbtávú, négyéves tervében, mind féléves munkaterveibon és napi, gyakorlati rá irányitó munkájában igyekezett érvényesíteni azt az elvet, hogy a szoci*

alizmus építésének, társadalmi életünknek egyetlen olyan feladata sincs, amelynek ne lenne ideológiai-politikai oldala. Az agitációs, propaganda és művelődésügyi apparátus és a pártszervezetek számára azt a követel - mónyt szabta a pártbizottság, hogy terjesszék és védelmezzék a marxizmusleninizmust, minden területen erősítsék a marxista eszmék hegemóniáját, lépjenek fel az ellenséges és kispolgári ideológiai-politikai Katusok ellen. Nagy figyelmet kellett fordítani a közgazdasági propaganda, a gazdaságpolitikai agitáció fejlesztésére, egyáltalán: politikai, gazdasági és kulturális életünk mai, időszerű kérdéseinek megválaszolására, a meg - felelő párthatározatok, irányelvek megértetésére, sajat feladataink ki munkálására.

Mindezen belül különös súlyt kapott munkánkban a szocialista kqzgon dolkqdás és magafcartá_s fejlesztése, tartalmi gazdagítása, mind a pártok - tatásban, mind a pártpolitikai munka egészében. A múlt évi taggyűlés-sorozat mintegy betetőzte, azonban korántsem zárta - nem zárhatta - le a kozgondolkodás formálására irányuló munkát. A taggyűléseken és a pártoktatásban lezajlott viták, eszmecserék igy is sok tanulságot hoztak xelszinre.

További tisztázásra vár pl. a szocialista közgondolkodás fogalmának helyes értelmezése, sok pártszervezetünkben, főleg értelmiségiek körében a koz gondolkodásnak csak egyik oldalát, nevezetesen erkölcsi vonatkozásait tartják szem előtt. Bizonyos egyoldalúság tapasztalható tehát: sok szó esik egoizmusról, harácsolásról, a szocializmustól idegen, kispolgári magatartásformákról, kevesebb a közgondolkodás világnézeti-politikai tártál

25

b I- 16 -