Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1973-08-16

Len kőnkret áruügyletekre is lehessen vonatkoztatni^_i]:íg.ÉY® megállapítani, A tisztességtelen haszon uj jogi szabályozásával kell minél teljesebben meghatározni- egyfelől a tisztességtelen vállalati módszereket^ amelyeknek alkaXmazasa"tTlös es szankciókat vonnak maguk után;- másfelől a megengedettsőt kívánatosjaagatartást /önköltségcsökkentést, árniveIXálast stbT/> amely elmek nyomán kialakuló nyereség nem minősíthető tisztessegtelennek„

A kereskedelemben mindezt a vállalati árrésbovülés.Qm^ illetve az irányárrésektől való eltérés összefüggésében kell vizsgálni.

tó k tisztességtelen haszon uj jogi szabályozása a jelenleginél bonyolultabb módon veti fel a gazdaságigazgatási és a bűnüldöző szervek közötti együttműködés kérdését, A jövőben célszerű, ha a bűnüldöző szervek a nyomozati szakaszban az illetékes árhatóságok szakvéleményére alapozva folytatják a vizsgálatot.

Szerződéses ár:

Az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor a termékforgalmazási kapcsolatokban néhány kivétellel megszűnt a szerződéskötési kötelezettség, és a szerződés típusának kötelező előirása. A felek tehát - kivéve azt a néhány esetet, ahol a ^ szerződéskötési kötelezettség továbbra is fennáll - szabadon

választják meg a beszerzés és értékesítés módját, valamint a szerződésnek azt a tipusát, amelyet a kitűzött gazdasági cél elérésére legalkalmasabbnak tartanak.

A szerződéskötés uj rendszere lényegében bevált. A gazdálkodó szervezetek a szükségletekre, gazdasági érdekeikre figyelemmel a szerződésekben rendezik gazdasági kapcsolataikat.

A szerződéses kapcsolatokban azonban vannak hiányosságok, problémák is /gazdasági előnnyel való visszaélés, fizetési késede| F Á I- 17 -