Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1973-08-16
rl *""1 ' I 14 -A hatósági árformába tartozó ipari termékeknél és az építő Iparban” Í9o8-ban%izákmai “árképzési irányelvek is kiadásra kerültek. Az irányelvek részletesen szabályozzák az anyag, a bér, a rezsiköltségek, valamint a nyereség felszámításának módját 5 mértékük mégha bározásának mikentjét. Eszerint; A közvetlen anyagot - jellemzően a gépiparban - a műszakilag indokolt mértékben /norma/ általában termelői áron, az importanyagot pedig a tényleges beszerzési áron kell a kalkulációban figyelembe venni. Az építőiparban az anyagszükségletet az Építőipari Költségszámítási Normák /ÉKN/ alapján kell meghatározni. A közvetlenéért - jellemzően a gépiparban - az optimális”?eíszerszőmözottságnak, a tervezett gyártásteohnológiának és kellő begyakorlottságnak megfelelő műveleti normák és időszerű szakmai bértételek alapján kell az árvetésbe állítani. Az építőiparban a közvetlen bérköltség_ felszámítható mértékét a műszakilagindokolt munkaidő és a munkához tartozó megfelelő törzsbér alapján^kell megái- r\ lapítani. A törzsbéreket az ÉKN általános érvényű előírása tartalmazza, A közvetett költségek felszámításának megengedett módja - jellemzően á gépiparban - .az előző évi tényleges költségek elszámolása, kivéve a nem tervezhető költségeket /pl. büntetőkamat, kötbér, büntető vizdij/. Az épitőiparban az épitésvezetőségi általános költség százalékosan került megállapításra. Szakmánként rögzített százalékos kulcsok alapján állíthatók a kalkulációba az értékcsökkenési leirás, továbbá a műszaki fejlesztés költségei és a garanciális költségek fedezete, Sok 'szakmában" meghatározóit a kaBcuI5*iHat‘3' anyaghulladék) vagy selejtveszteség maximális mértéke stb. A nyereség mértékének szabályozása többféle módon történik. A koEo- ős gépiparban az árhatóság a hatósági árat a piaci helyzet, a fennálló árarányok, a termék exportképessén go stb. figyelembevételével állapítja meg. Az igy megállapított ár és a költségek különbözete adja árnyereséget. Az építőiparban a bruttó haszon került százalékosan maximálásra, % Az általánostól eltérő, speciális kalkulációs rendszer érvényesül a könnyűiparban. Az árképzés zárt és nem teljesen zárt sémarendss Y alapján történik. Iparági normatívák rögzítik a termékre elszámolható alapanyagszükségletet, a közvetlen anyag egységárakat, a közvetlen bérszükségletet, az álta-I M |
