Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1973-03-29
A vizsgált időszak alatt a létszámgazdálkodás terén jelentős változás tapasztalható. Mig 1971-ben a 10 vállalat teljes munkaidőben foglalkoztatott átlagos állományi létszáma 2,8%-kal emelkedett az 1970. évihez képest, addig 1972-ben a változás indexe már 99,2% és az 1973. évre tervezett létszám is csökkenő tendenciát mutat (index: 98,7%). Tehát a vállalatok egy része 1973-ban létszámát az előző évi szinten kívánja tartani, illetve az IPARTERV, UVATERV és a KÖZTI 4,1-4,6%-kal csökkenti létszámát. Ezek a vállalatok a csökkentést erősebb mértékben a nem termelő állománynál tervezik végrehajtani. A vállalatok 1972-ben elért bér szintje meglehetősen eltérő: a legalacsonyabb 35 788 Ft, a legmagasabb 40308 Ft, a súlyozott átlag 39441 Ft. A bérszintfejlesztés átlaga 1971-ben és 1972-ben egyaránt 3% volt. Az 1973. évre tervezett bérszintnövekedés 2,5%. A részfoglalkozásúak bérköltségének nagysága a vizsgált időszak alatt közel azonos szinten mozgott, kivéve a MÉLYÉPTERV-nél, ahol az 1971. és 1972. évben ilyen cimen kifizetett bérköltség az 1970. évihez viszonyítva, mintegy 45%-kaL csökkent. A bérfejlesztési adó levonása után jelentkező részesedési alap (felhasználható nettó ,,R" alap) 1972. évi szintje 1971-hez viszonyítva 3,3%-kal növekedett, az ^ 1 főre jutó nettó „R" alap pedig 4%-kal magasabb. A részesedési alap növekedése, valamint a bérszintnél végrehajtott emelés következtében az 1 főre jutó személyi jövedelem 1971-hez viszonyítva 1972-ben átlagosan 3,2%-kal növekedett. A vizsgált vállalatok 1973. évre nettó „R" alap 4,6%-os növekedését tervezték, s igy a személyi jövedelem a tervezett bérfejlesztés figyelembevételével várhatóan 2,9%-kal fog emelkedni. A termelés költségeinek alakulása a vizsgált időszak alatt kedvezőnek mondható, mert mig a termelés volumene 1972-ben 7,7%-kal volt magasabb, mint az 1971. évi, ugyanakkor a költségek csak 2,7%-kal növekedtek. Ezen belül még kedvezőbben alakultak a központi igazgatás és irányítás (fel nem osztott) költségei, amelynek volumene összességében az 1971. évinek csak 99,4%-a volt. A vizsgált vállalatok teljesítményértékeinek évről évre történő erőteljes növekedését és az ehhez felhasznált termelési költségek jelentősen kisebb mérvű fejlődését természetszerűen követte a vállalati nyereség dinamikus fejlődése. A 10 rá vállalat együttesen elért nyeresége 1972-ben 57,2 millióval volt magasabb az előző évinél (index 115,2). A tiz tervezővállalat kedvezőnek mondható gazdasági eredményeit szemléltető adatok azonban nem tükrözik azokat a problémákat és nehézségeket, amelyek mind nagyobb teherként jelentkeznek a tervezővállalatoknál, megoldatlanságuk kedvezőtlen hatással lehet a népgazdaságra. A tervezővállalatok jelentős mértékben köszönhetik eredményeiket a tervezési: munka tudatos, tervszerű fejlesztésének, a tervezési technológiák korszerűsítésének a gépesítés, valamint a tervezési folyamatok szervezettsége növelésének. Jelentős/ erőfeszítések történtek a rendkívüli munkaigényes műszaki számítások elektronikus/ gépesítésére. A gépi úton végzett számításoknak szerepe van a tervezői munka átfutási idejének csökkentésében, a munka nagyobb fontosságában. A műszaki tervezőmunka hatékonyságának növelésében, a létesítmények korszerűségének és gazdaságosságának fokozásában komoly súlya van a vállalatoknál folyó műszaki fejlesztésnek. A kutatás, fejlesztés egyik anyagi forrása: a külső megbízás. Az ERŰTERVfeladatai között jelentős súllyal szerepelnek a KGST államok I__________________________________________________________h ‘ | --------------
