Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-07-29
r -|- 3 -- 10-15 % egyéb elfogadható okokból (pl. : a lakáshoz közelebbi munkavál* lalás, egészségi állapotban, szakképzettségben bekövetkezett változás miatt) következett be. I *" A munkaerő-mozgás jelentős része a fenti demográfiai okokkal nehezen ma - gyarázható és valószínű elkerülhető lehetett volna, ha a vállalatok előrelátóbb és a hatékonyság követelményét jobban kielégítő gazdálkodást folytatnak. A munkaerő-mozgás legnagyobb mértékű a kereskedelemben, az építőiparban, az iparon belül az építőanyag iparban volt. (Az építőiparban és az építőanyag iparban a segédmunkások viszonylag nagy száma és a kedvezőtlen munkakö - rülmények is közrejátszottak a munkaerő-mozgások alakulásában/. Az állami iparra végzett felmérések adatai szerint a munkaerőforgalom gy£r-\ sulása ellenére a dolgozók 75-80 %-a nem változtatott munkahelyet az el^iult 2-3 év alatt. Ebből következik, hogy a fluktuációban a dolgozók kisebb hánya-\ * da vett részt intenziven, ezek viszont egy éven belül több alkalommal is^mun- y kahelyet változtattak. I t A munkaerő-mozgás irányáról megállapítható, hogy a szakmunkások és a műszaki alkalmazottak elsősorban az ágazaton belül változtattak munkahelyet. Ugyanakkor a segédmunkások egyik iparágból a másik iparágba mentek át. Figyelemre méltó a fiatalok körében végbement, viszonylag nagyfokú munkaerőül -mozgás, mely az elmúlt időszakban az előző évek átlagát lényegesen meghaladta. A munkaerő-mozgás növekedésének fő oka - mint arra már az előzőekben is utaltunk - a felfokozott vállalati munkaerő-kereslet, amelyben kifejeződött a vállalatok többségének extenziv fejlesztési törekvése. A vállalatokat a közgaz * dasági környezet nem késztette hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra, illetve esetenként ellenkezőleg hatott. Mint ismeretes, e tekintetben bizonyos intézkedések 1970-ben, illetve 1971. évben már történtek. A vállalatok nem tettek hatékony intézkedéseket a munkaerő jobb hasznositá - sára, de elhanyagolták az emberi tényezők szerepét is, mely szintén közre-
