Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-06-24
A II. éven, ahol politikai gazdaságtant tanítunk, a gazdar'gi részt dolgoztuk fel a tananyagban, és külön foglalkozást szenteltünk a politikai- és ideológiai kérdéseknek: osztálystruktura, nunásosztály Vezető szerepe, szocialista donokratiznus, kispolgáriság stb, Ezon vitákat is többségükben hallgatók által tartott kiselőadások vezet— ték be. A kongresszus anyaga a III, éven illeszkedett be legszervcsebben.a tanításba, mert ott a magyar munkásmozgalom történetét tanítjuk. Itt.is tartottak hallgatók kiselőadásokat. A földolgozás igy az I, és II. évfolyamon még nem teljes, hanem a következő években tovább folytatódik. A III. éven teljességre törekedtünk, annál inkább, mert ezek a hallgatók már tanultak történelmi materializmust és politikai gazdaságtant. Tartalmilag a következő tapasztalataink vannak: a hallgatók egyetértenek a kongresszus által felvetett kérdésekkel es a kongresszus ti határozataival. Nagyobb vitákat az váltott ki, hogy a napi életből, a gyakorlatból hoztak számos példát, hegy úgymond "a szép határozatok, elakadnak", "nem a határozatok szellemében hajtják végre azokat", stb,, tehát bizonyos szkepticizmus volt érezhető. Általában u tanár"*'• voknafc- kollott, rámutatni arra, hogy a végrehajtás harc kérdése, hogy nem lehet."mindent föntről várni", hogy "legalább annyi iont a felelősség". E vitákban minden osztályban.volt néhány elvtárs, aki segitett a vitákat helyes mederbe terelni, Vitatottabb kérdések még mindig a munkásosztály és vezető szerepének helyes értelmezése; a nemzetközi munkásmozgalom offenzivában vagy defenzívában van-e; a szocialista demokratizmus valóságos vagy férti malis-e; hogyan tudjuk a termelékenység előirt növekedését a jelenlegi beruházási program alapján tcljesite'nl és természetesen a napi élet kirivó visszaélései, mint bizonyos rétegek jogtalan keresete, munkafegyelem lazasága stb. .... Á beiskolázáshoz több segítséget nyújthatnának a pártszervezetek és /*"N az apparátus. Az egyetem megítélése a pártszervezetek részéről tarka kapót mutat. Vannak olyan pártszervezetek, melyek jelentős kádorfoj-r losztési lehetőségnek tekintik azt és igy is kezelik a beiskolázást. Káderfejlesztési terv alapján megtárgyalják, hogy kit küldjenek és a spontán jelentkezésekét is elbírálják. E helyekről jobb hallgatókat kapunk, ami non mindig a tanulmányi eredményekben mutatkozik meg, mert pl. a tervező intézetek többsége mérnököket leüld, akik könnyob.- 5 -