Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1971-04-01

Másrészt tudott az is, hogy az utóbbi néhány esztendőben az egyetemeken elég kis óraszámmal folyik a marxizmus ok­tatása: a tudományos szocializmus oktatása pl. 60 óra, - az ellenforradalom előtt ez kétszer ennyi volt. Igaz ta­nulnak filozófiát és politikai gazdaságtant is, de jóval kevesebbet. Az esti egyetemen a többéves tanárok tapasz­talata is az, hogy nem lehet különbséget tenni az egyete­men és egyetemen nem ment keresztül elvtársak marxista képzettségében. Rédei elvtárs kérdésére: mi azt vizsgáltuk, hogy a veze­tők hogyan állnak hozzá a politikai képzésnek a támogatá­sához, hogyan vesznek részt maguk is politikai oktatásban, másrészt pedig azt, - bár ez nem került be az anyagba - hogy milyen a vezetőknek a kapcsolata pártszervezeteikkel, hogyan működnek együtt. A dolognak azt az oldalát, amit Rédei elvtárs kérdezett, nem vizsgáltuk alaposabban. Na­­^ gyón nehéz is erre a kérdésre megfeMő választ kapni a vizs­gálat során. Seres László et. A zárójeles kérdéssel kapcsolatos válasszal egyetértek^, kétségtelen, hogy fenn áll a tudás-elkopás. A mai évekről beszélve, az egyetemi marxista oktatásra vonatkozóan ez a summás megállapitás igy nem áll és nem is elsősorban az elméleti szinvonal tekintetében, hanem a politikai gyakor­lati tapasztalata helyenként gyenge. Sőt sok helyen túl­zottan magas elméleti igénnyel állnak hozzá és felemás e­­redményt okoz. Fenn áll a pártoktatásban azonban, hogy nagyon pozitív^ta­pasztalatok vannak, itt jobban megtanítjuk vitatkozni őket, politizálni s ez gyakorlatiasabb, emberi közelségben van. Ez az oldal volt eléggé hiányos, széleskörű probléma ez, a párt felső szervei vizsgálják is ezt a kérdést és ilyen vonatkozásban tettek megállapitásolcat. A másik kérdés: a politikai hatékonysága az állami vezetők tanulásának olyan vizsgálati szempont, ami a pártoktatás értékelésénél minden évben idekerül, tehát ezt minden év­ben központi vizsgálati szempontként kezeljük. A megálla­­pitások e tekintetben - ahogy emlékszem - pozitivak voltak. Erre kb. 2 hónap múlva térünk vissza, mint központi kérdés­­re . Hogy ez a vezetőknél milyen intenzív, meg lehet állapítani, hogy azok a gazdasági vezetők, akik jó propagandisták azok­nál ez a munkához való hozzáállás tekintetében is pozitívan érezteti hatását. Fersze vannak kirívó esetek is, hogy e­­gyes vezetők magas oktatást végeztek és nem látszik meg a munkájukon. Ezek azonban csak egyedi esetek és igy is kell kezelni. $ ----------------­- 7 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom