Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1971-04-01
Másrészt tudott az is, hogy az utóbbi néhány esztendőben az egyetemeken elég kis óraszámmal folyik a marxizmus oktatása: a tudományos szocializmus oktatása pl. 60 óra, - az ellenforradalom előtt ez kétszer ennyi volt. Igaz tanulnak filozófiát és politikai gazdaságtant is, de jóval kevesebbet. Az esti egyetemen a többéves tanárok tapasztalata is az, hogy nem lehet különbséget tenni az egyetemen és egyetemen nem ment keresztül elvtársak marxista képzettségében. Rédei elvtárs kérdésére: mi azt vizsgáltuk, hogy a vezetők hogyan állnak hozzá a politikai képzésnek a támogatásához, hogyan vesznek részt maguk is politikai oktatásban, másrészt pedig azt, - bár ez nem került be az anyagba - hogy milyen a vezetőknek a kapcsolata pártszervezeteikkel, hogyan működnek együtt. A dolognak azt az oldalát, amit Rédei elvtárs kérdezett, nem vizsgáltuk alaposabban. Na^ gyón nehéz is erre a kérdésre megfeMő választ kapni a vizsgálat során. Seres László et. A zárójeles kérdéssel kapcsolatos válasszal egyetértek^, kétségtelen, hogy fenn áll a tudás-elkopás. A mai évekről beszélve, az egyetemi marxista oktatásra vonatkozóan ez a summás megállapitás igy nem áll és nem is elsősorban az elméleti szinvonal tekintetében, hanem a politikai gyakorlati tapasztalata helyenként gyenge. Sőt sok helyen túlzottan magas elméleti igénnyel állnak hozzá és felemás eredményt okoz. Fenn áll a pártoktatásban azonban, hogy nagyon pozitív^tapasztalatok vannak, itt jobban megtanítjuk vitatkozni őket, politizálni s ez gyakorlatiasabb, emberi közelségben van. Ez az oldal volt eléggé hiányos, széleskörű probléma ez, a párt felső szervei vizsgálják is ezt a kérdést és ilyen vonatkozásban tettek megállapitásolcat. A másik kérdés: a politikai hatékonysága az állami vezetők tanulásának olyan vizsgálati szempont, ami a pártoktatás értékelésénél minden évben idekerül, tehát ezt minden évben központi vizsgálati szempontként kezeljük. A megállapitások e tekintetben - ahogy emlékszem - pozitivak voltak. Erre kb. 2 hónap múlva térünk vissza, mint központi kérdésre . Hogy ez a vezetőknél milyen intenzív, meg lehet állapítani, hogy azok a gazdasági vezetők, akik jó propagandisták azoknál ez a munkához való hozzáállás tekintetében is pozitívan érezteti hatását. Fersze vannak kirívó esetek is, hogy egyes vezetők magas oktatást végeztek és nem látszik meg a munkájukon. Ezek azonban csak egyedi esetek és igy is kell kezelni. $ ----------------- 7 -