Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1970-02-05
1 . ! Mpig - t ! '*■'■■•■«'■-,.'■'• tói : ■'A tói ■• tete^lfr :- 6 -- Ugyancsak kedvező fejlesztési hitelek a szövetkezetek fejlesztésének lehetőségére.- Az 1°69 'évinél magasabb tőkés devizakeret / 5*7 g-ral szemben 8,5'millió 0 / fordítható ruházati cikkek vásárlásár#.- A pamutfonalak'termelői arformaja 197o január 1—tői ismét maximált.- A szintetikus, ill. müselyen fonalak világpiaci áránakemelkedése miatt váméngecraényt biztosítanak, valamin adókulcs csökkentést hajtottak végre az ezen fonalakból készült alsó fehérneműknél és bélésáruknál. i • A továbbiakban rövid helyzet-képet adunk a kerületünkben \ lévő, és a ruházati szakmában alapvetően erdekelt,•két külkereskedelmi- vállalat 197o-es programjáról, ill. problémájáról. A HUNGAROTEX az 1969-es programját■mind a szocialista, mind a tőkés relációban túlteljesítette. Ehhez „ hozzájárul q koniukturális helyzet, de legalább ilyen mértekben az a követk^e^s munka, melyet a vállalatnál évek során tapasztaltunk. Most az az ellentmondás állt elő, hogy egy ^zonylag kedvező helyzetben, mikor lonyegusen jobb a rendele állomán'v rendszeresen emelkedő az árszínvonal, jók az államközi tálalásokon elért eredmények, nem tudják kihasználni •a lehetőségeket a jelentékenyen csökkentett árualapok miatt. / Szubvenció felmondás, belker igény. / Ez az árualap hiány tőkésben llo millió OTt-ot,demokrau^noriái Tipcííp- 8o millió DEt-ot jelenb. A vallódat mos u nem az objektív és szubjektív okokat keresi -ámbár kifogásol- riff iák, hogy a Népszabadságban és más kommunikációs eszkozok vonalán jelentkező exporttal szembeni álláspontok nem segitik elő^yers elvtái-snslc a Társadalmi Szemlében is megjelent állásfoglalásának megvalösitasat - nem az export organizáció .feladásával, hanem ennek fftó^^^^ke^formaímát. kell, és lehet fokozni a hazai xogyasztasi cikkek forgalmat. Azokat- a lehetőségeket kutatja, és szorgalmazza, a textilipar ismert szűk kapacitásit a két fo felhasznai , a bel- és külkereskedelem jobb es operatív egyuttmukoa.essel megfelelőbben tudná kihasználni. Mint pl. valamelyil fél rtizéről adott időszakban igénybe nem vett kapacitások későbbi időponrtra való elcserelese, renaelese:völcsölakoztatása, gyártás után megmusult szállítmányok kolcso nős átengedése,•ill. helyette felszabaduló kapacitás biztosítása stb. Ifi ■ I !• -■ V'-te’ff-'ff •’d.’’V’ -7 ' • i