Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-10-16
,jj8 ISjffl * ' li®ÍS ÉSK-'■ c P mm Q mm Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy bár a kollektiv szerződések rögzítik a túlóra felhasználás módját, mértékét, cinnek nem szereznek érvényt ós ez ellen a szakszervezeti bizottságok sem lépnek fel# A vállalatok általában arra hivatkoznak, hogy a túlórázás nem a munkaidőcsökkentés következménye, hanem a létszámhiányból ered, a mi megítélésünk szerint egy része a munkaidőalap pótlására, más része pedig a szervezetlenségből eredő kieső idő pótlásából fakad# Kétségtelen tény az is, hogy a túlórák egy részét a munkaerőhiány okozza, valamint a növekvő szükségletek kielégítésének jobb megközelítése# Sajnos megállapítható, hogy a túlórák nagymérvű megnövekedését maguk a pártszervezetek is támogatják és kritikátlanul elfogad-X ják a gazdasági vezetésnek minden ilyen irányú javaslatát# ff" A termelékenység és bérek alakulásas szintén nem mutat túl kedvező képet. A létszámnövelésre tett erőfeszítésekkel ellentétben a vállalatok jóval kevesebb gondot fordítottak a termelékenység emelésére. Az építőiparban a termelés növekedésének nagyobb hányadát nem a termelékenység növekedéséből érték el, hanem a létszám emeléssel és a túlórák fokozottabb felhasználásával. Az egy munkásra jutó termelés 106-111 %—kai, az egy munkaórára jutó termelés pedig 117-121 %-kal nőtt. Ezzel szemben az egy hónapra jutó kereset 105-109 %-ra, az egy órára jutó bér pedig 114-119 %-ra alakult. Itt ismét ki kell hangsúlyozni, hogy az ismertetett számok rendkivül bozak, mert magukban foglalják az épitőipari árak növekedését. A termelékenység nem megfelelő alakulása összefügg a munkaszervezési nehézségekkel, hibákkal, a munkaidő nem kellő kihasználásával s helyenként a munkafegyelem fokozott lazulásával, a fluktuáció mértékének növekedésével. A nyomdaiparban a termelékenység 9-13 %-os emelkedést mutat, de ezek a számok nem adnak reális képet, mert az egy teljesített órára jutó nettó termelési ért&ben az áremelkedés is benfoglaltatik, és az egyértelműen megállapítható, hogy a nyomdáknál áremelkedés az 1969 első félév során bekövetkezett.A bérek is a munkaerőhiány következtében erőteljesen növekedtek. A Kossuth nyomdában ez évben 6,5 %-os bérfejlesztést hajtottak végre, | fK ! V0J
