Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-01-09
V i | : _ C - fümli ~ — ' HHHp' ;• ' . '' ;. : ■y’ ’, <} b ' 1 g • ;fi. ;, tó) ■>;.■■. 7X.fi £■ .. 1 .. 1 .• )• '•, ■ . • ■ , . £ ,,/>■ '■ te ’; :'..■): ■ g) .■ i ■; vagy a terjesztő követi el a hibát, hanem a pártszervezetet hibáztatják és ezt taggyűlésen is bírálják. Sokkal intenzi - vebben kellene a pártszervezetknek ezzel a témával foglal - kozni. Sok múlik a kiválasztott terjesztő személyén is. Menynyire van felkészülve politikailag, mennyi és milyen erkölcsi megbecsülést kap. Ki kellene emelni a terjesztőket, azokat, akik jól dolgoznak. Gyérnek tartom azt, hogy 5 évi munka után adnak ezüst jelvényes elismerést. Ezt túl szigorúnak tartom. Szerintem lehetne évenként elismerést adni. Jávor elvtárs: A Végrehajtó Bizottság által feltett néhány kérdés véleményem szerint bele is talált a dolog lényegébe és valóban arról van szó, amiről eddig folyt a beszélgetés. Két kérdés adódik: mennyit ad el a Kossuth Kiadó és ennek ke -te rületi kirendeltsége és ami sokkal fontosabb, hogy mit olvas -i nak általában, milyen könyvforgalom van, hogyan művelődnek ? 0-s A jelentésben felsorolt néhány szúrópróbaszerű vizsgálat azt mutatja, hogy az emberek lényegesen több könyvet olvasnak, mint a Kossuth Kiadó forgalmában van. Sipos elvtárs úgy fogalmazta meg, hogy van-e rejtett tartalé - kunk, mások úgy fogalmazták meg, hogy az emberek mit olvasnak ? Gondolkodni kellene, hogy megfelelően alkalmazkodunk-e'a vál - tozó helyzethez ? Nemcsak a Hold ostromlásáról van szó. A vi - lágban a hírközlésben, az emberei kapcsolatokban is van forradalom /TV., rádió stb./. Nekünk szélesebben kell vizsgálnunk az emberek tájékozottságát. A kérdés felmerül és én is feltenném, hogy nem avult-e el a konstrukciója,a terjesztés módszerei? Szlameniczky elvtárs is felvetette. Az ÁKV és más kiadók szépirodalmi könyveinek árusítása. Bár lehet, hogy egy indifferens ember elolvassa a Solohov könyvét, de nem ér-e többet, mintha a Kossuth Kiadó egy száraz brossuráját olvassa el. Tudom; hogy /ra merésznek hangzik az, hogy vajon nem avult-e el ez a módszer, hogy mi arra késztetünk párttagokat, hogy csinálják ezt a lényete gében kereskedelmi tevékenységet. Nekünk nem jó az? hogy a taggyűlés előtt kirakják a Kossuth Kiadó kiadványait és a párttitkár elvtárs azt mondja, hogy rosszul megy a Kossuht Kiadó kiadványainak terjesztése és mindenki vásároljon belőle pmyit, amennyit a zsebe enged. Bizonyos fontos cikkekkel, tanulmányokkal mi magunk lépjünk fel kezdeményezőleg, vitassuk meg a pártszervezetekkel, pártcsoportokkal. Kb 25 pártszervezetben megnéztük, hogy Nyers elvtárs cikkét hányán olvasták el. Láttuk, hogy kivétel nélkül, minden megkérdezett elvtárs /vezető, nem vezető stb./ olvasta a cikket. A vállalatoknál vitát rendeztek a cikkből, pl. minden főosztá - lyon stb. Olyan következtetést lehet levonni, hogy ami az emberek létéhez tartozó cikk, tanulmány, azt el is olvassák. Pl. a Filozófiai Intézet problémájáról a megkérdezettek 99 százaléka nem tudott. ¥ I .... !......mú JL,.......s___í .-ff.,.fete. ...' , >,..................-...'0M i — s*
