Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-02-21
' 1./ A kerület gazdálkodó egységeinél is tapasztalható az, hogy az 1968-as credmények a gazdaságirányítás uj módszereinek egészében véve sikeres alkalmazásáról tanúskodnak, a vállalati programokat közvetlen tervutasítások nélkül is sikerült teljesiteni, az áruellátás és a gazdasági tevékenység szintje 1968. évben valamelyest javult. A gazdasági egységek vezetői és a pártszervezetek is megbarátkoztak az uj gazdaságirányítási rendszer eszközeivel, viszonylag könnyen átálltak az újfajta irányítási módszerekre, az eredmények egészében igazolták az uj rendszerre való áttérés indokoltságát és átgondolt voltát. 2. / Az egészében pozitiv eredmények mellett a kerületi vállalatoknál is tapasztalható az, hogy a vállalatok gazdasági eredményei (nyereségük) általában kedvezőbb képet mutat, mint a vállalatok népgazdasági mértékkel mért teljesitméte riyei. Ezt részben természetes jelenségnek kell felfogni, hiszen az várható volt, hogy 1968-ban a nyereség-maximalizálás érdekében a vállalatok a leghamarabb és a legkönnyebben mozgósítható tartalékaikkal élnek. A jelentések közvetve - de közvetlenül is - arra is mutatnak, hogy a nyereség egy része áremelésekből, illetve az árakban, és árrésekben kalkulált "nyereség-tulbiztositásból" ered. Nyilvánvalóan a gazdasági eredményekkel és a mechanizmus bevezetésével összefüggő általános jó vállalati közérzet tekintélyes részben a kedvező nyereségalakulásnak tudható be. 1969-ben azonban bizonyos szigorítás lesz a gazdasági szabályozókban és az J.968. évi könnyen mozgósítható tartalékok is jórészt kimerültek. Ezért szükséges már jó előre felhívni a vállalatok figyelmét arra, hogy 1969-ben jobb munkára van szükség, hogy az 1968. évihez hasonló eredményeket érjenek el. 3./ Különleges figyelmet érdemel a pártszervezetek részéről is, hogy a vártnál nagyobb nyereségből képzett fejlesztési alapokat a vállalatok gazdaságosan és a népgazdasági - és nemcsak rövid, hanem hosszú távú vállalati érdekeknek megfelelően használják fel. (Pl. a kereskedelmi vállalatok az alapokból segíthetik a partner ipari vállalatok beruházásait, az épitőipari vállalatoknál a gépesítést stb.) A fejlesztési alap célszerű felhasználásának vizsgálatára az év során a VB- nek érdemes volna visszatérni. ff)7 WM 4. / A vállalati párt szervektől nem kívánhatjuk azt, hogy a vállalati kollektiva érdekeitől eltérő álláspontot képviseljen, hiszen magának a mechanizmusreformnak is az volt egyik fő célja, hogy a megfelelő gazdasági környezet megteremtésével megteremtse a népgazdasági érdek, a vállalati érdek és az egyéni é rdek összhangját. Az azonban a pártszervezetektől megkívánható, hogy abban az esetben, ha úgy látják, hogy a vállalati nyereségtörekvésben olyan elemek"ls-'vannak, amelyek nem mechanizmuskonformok és a népgazdasági érdekekkel sem egyeztethetők össze, akkor ez ellen - még ha ez látszólagosan a kollektíva érdekeit:-is sérti - felemeljék a szavukat. A jelentések tapasztalatai szerint néhány ilyen jelenség van: például az építőiparban az eladók piaca helyzete következtében tendencia a kivitelezési árak emelésére, a külkereskedelemben a nyereség alultervezése és ennek alapján az indokoltnál esetleg magasabb jutalék-kulcsok érvényesib H- 18 -yN ------------_--------------------------*-----------------------—---------- —
