Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1969-02-21
^ ^ fciiil ív '.'ff ? fefeiilll , WkLM ■ ’ffefefefe : :' •■ . '-. •'• .. ’ * > 77te‘7:'7;' ifi&íRSrów'O'VM? >- 14 -';• ..rá, ff 7.5 ' ff’ . , 7 :; . . 7 . 7; ,'7ff - 7“ 7 ®, ' ''... ;■ / ' ' :....•" 1 j te.;. .; ■•■; ff'.. ÓfiLkí/L A kerületben működő külkereskedelmi vállalatok létszáma 1968-ban 558 fővé! szaporodott. A vállalatok részéről általános az az észrevétel, hogy a felsőbb szervek (KKM, Pénzügyminisztérium) egy-egy uj rendelkezés kiadása előtt nem mérik fel annak létszámkihatását. A létszámnövekedés növelte a kerületi külkereskedelmi vállalatoknál meglévő zsúfoltságot, az amugyis igen rossz elhelyezési és munkakörülményeket tovább rontotta. Valamennyi külkereskedelmi vállalat nyereségtervét teljesitette, viszonylag "szolid" a túlteljesítés a Chemolimpexnél, a Medimpexnél, az Agrimpexnél, a Licenciánál és a kisebb szolgáltató vállalatoknál. Egyes külkereskedelmi vállalatoknál a nyereség a tervezettnek kétszerese-háromszorosa (Technoimpex, Elektro^ impex, Transelektro, Metrimpex, Ferunion, Lignimpex, Artex, Monimpex, Masped) és van olyan vállalat, ahol a nyereség a tervezettnek közel kilencszerese (Metalimpex), vagy a Terimpex, ahol több mint tízszerese. Közismert az, hogy a Pénzügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium behatóan foglalkozott a külkereskedelmi vállalatoknál jelentkező, a tervezettnél jóval magasabb nyereséggel. A vizsgálatok szerint a kiugró nyereségek okai eltérőek és a különböző okok által előidézett nyereségtöbblet-arányok nehezen számszerüsithetők. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a külkereskedelmi vállalatok általában az induló bizományi díjtételeknél magasabb bizományi dijat is számítottak, és gyakran az iparvállalatoknak ez nem is volt ellenére, mert egyes iparvállalatok maguk is jelentősebb nyereséggel számolva, könnyen átengedtek néhány tized százalékot a külkereskedelmi vállalatoknál, ahol ez a tervezett nyereséghez képest jelentős többletet eredményezhetett. Hasonló irányban hatott az a tény is, hogy az iparban az induló árak a tervezettnél magasabb nyereséget tartalmaztak és az államí^eritésre vonatkozó igények elbírálásánál, amelyet a külkereskedelmi vállalatnak is véleményezni kellett, ezek az induló árak voltak az állami visszatérítés odaítélésének alapjai. Ily módon a különféle társulási üzleteknél is lehetőség volt arra, hogy az iparnál lévő tartalékok, illetve nyereségtartalékok egy hányadát a külkeres- te kedelemnek átengedjék, amelynél a viszonylag szerény ipari engedmény is a nyereség volumenéhez képest jelentős többletet jelenthetett. Végül szerepet játszott a többletnyereség képződésében az igen óvatos tervezés és az, hogy a külkereskedelmi vállalatoknak sikerült a külföldi árakat emelni. Hozzájárultak a nyereséghez az előre pontosan nem tervezhető saját számlás formára történő eladások, a különböző speciális külkereskedelmi tevékenységből eredő bevételek is. így alakulhatott ki olyan helyzet, hogy a külkereskedelem nyeresége a tervezettnek négyszerese. Az elért: nyereségek alapján a kerület 23 nyereségérdekeltségü vállalata közül 11 vállalat: van olyan helyzetben, hogy a maximális csoportrészesedést, illetve ahhoz közelálló részesedést tudnak a dolgozóknak kifizetni. (Agrimpex, Artex, Metalimpex, Konzumex., Lignimpex, Monimpex, Terimpex, Chemolimpex, Ferunion, Elektróimpex, Nikex). A KKM ajánlást: küldött szét a külkereskedelmi vállalatoknak az 1968. évi részesedés és fejlesztési alap felhasználása tekintetében. Ebben a minisztérium "önmérsékletre" hívja, fel a vállalatok figyelmét a kifizetéseket illetően. A KKM ajánlása szerint: a maximális részesedést elérő, vagy megközelítő vállalatok $í ' tej ' {/ te'íKfe 0 ItO | J I
