Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1968-03-22
*'l.sz.AKÖV létszám-, béralap- és átlagbérgazdálkodással összefüggő kérdései, Berényi et: Ami az anyagban le van irva érthető, és azzal egyetértek. Arról van szó ugyanis, ha a vállalat átlagbért emel, akkor kétszeresen csökkenti a részesedési alapot, a bértömeg emelkedés csak egyszeres. Ha nincs létszám emelkedés /alacsony átlagbérű/, akkor nem tudja emelni az emberek bérét, akit fontosnak tart. Minden bérnövekedésben osztozik a vállalat az állammal. Nagyon érdekes az, ahogy a vezetők érdekeltsége van leirva, az átlagbér alakulásával összefüggésben, Paisch et: Az elmondottak a valóságot tükrözik. Mi is azt emeltük ki, hogy a termelékenység növelést az átlagbér rendszert nem ösztönzi. Az 1966/67-es év kedvezőbb helyzetet teremtett. A jelenlegi rendszer nem söztönzi alapvetően tó© a vállalatot a termelékenyebb munkára és létszámcsökkentésre. Továbbá az átlagbér mechanizmus alalmazása a ^ belső eltolódásokat nem veszi figyelembe. Közelekedés politikai kérdésként jelentkezik az, hogy a rakadó-munkás átlagbére magasabb, mint a vállalat átlaga és ez a vállalatot nehéz helyzetbe hozza. Ezek az összetett feladatok, népgazdaságilag el kell végezni, ez pedig nem olyan gazdaságos, mint az egyszerű gépkocsivezető tevékenység. Ha a bázis szinvonalat figyelembe vesszük, és figyelembe Vesszük a létszám megtakaritásból felhasználható átlagbért, akkor kielégiti a vállalat jogos igényét. Rédei et: Ezek a hatások várhatók voltak. Úgy'szabták az átlagbér ellenőrzést, hogy nem mondták meg, hogy az 1967-es bértömegekre ez nem vonatkozik, csak az 1968-asra, plusz az összbéralapra, pedig akkor ez a hatás kiküszöbölhető lett '“volna. Látni kell, hogy amikor népgazdaságilag egy bérszinvonalat ellenőrizni akarunk, akkor ez bizotó© n^os feszültséggel jár és itt két rossz között kellett választani. Először: elszaladnak a bérszínvonal mellett, másodszor ez x tényleg fékezheti azt, hogy a szükséges nyereség alap tömege emelkedjék. Vályi et: Javasolja, hogy erről az anyagról ne tárgyaljanak, tekintve, hogy kérte küldjék at áttanulmányozásra. Egy dologra utal, ami a 2 %-os igényt jelenti} megvannak a feltételei annak, hogy a 2 %-os átlagbér növekedés létrejöjjön, ehhez azonban bizonyos nyereség tömegnek kell létrejönnie. Várszegi et: Mi elsősorban politikai szempontból vizsgáltuk a kérdést, ós amennyire áttudjuk tekinteni a népgazdasági összefüggéseket, úgy következtettünk, hogy bizonyos realitásai vannak az indokolatlan létszámfelfutás veszélyének. A vállalatnál különösebb problémát nem jelent ez a metodika* De mind ez azzal járhat, hogy népgazdasági szinten növekszik a foglalkoztatás mértéke, ugyanakkor munkaerőt vonunk el az alacsonyabb átlagbér szintű üzemektől. Pl. könnyűipartól, ami ott problémát okoz. Lényegében az l___________________________ lk_________________________________ — 11- ;T
