Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1966-01-06
fti'ammmwi&immtHmm ' ©: ú:úYtóvtó-.j"©ff.©/©úffv©©":;-7©/'7©y;v:"‘©'i;7;;':u';©;úV.©Y©'í37©©ú?i7©©iv©!©7A4:©'tór.'.©77©;;.tó© ©©©ffff- ,©;: ;tó 0 ©©,:',© ■:•■■/.'7 v. ■’■ '.70© .-■:.-©/..p j ) , ■ * - 1- 3 -Számos természettudományi tárgyat tanitó tanárunk őszintén törekszik arra, hogy helyes irányba terelje az ifjúság világnéze"" tét. Kiemeljük e téren a biológusok eredményes munkáját. A reáltárgyakat tanitó tanárok egy részében el még az a vélemény is,hogy a világnézeti nevelésre csak humán tárgyak adnak lehetőséget, a reáltárgyak erre kevésbé alkalmasak. Nem látják világosan, hogyha reáltárgyak elsősorban a dialektikus gondolkodás, módszer elsajátítása területén nyújthatnak igen sokat. Megemlítjük azt a problémát is, hogy a matematikusok, fizikusok, kémikusok iránt^nagy igény van a pedagógián kivül eső munkakörökben’is és ez kedvezőtlenül hatott e tárgyak szaktanári ellátottságára. Az összefüggő természettudományos ismeretek nyújtását zavarja a tantervi koncentráció hiánya. Az eddigiekben pl. a kémia nem épit eléggé a fizikában tanultakra, a biológia nem használja fel eléggé-a fizika és kémiában elsajátított ismereteket. Ma még hiányzik a szintetizáló jellegű világnézeti tantárgy, amely a középiskola utolsó évében egységbe foglalná az oddig raozaikszerü materialista világképet. Az 1968/69-ben belépő "Világnézetünk alapjai” c. tantárgy oktatásának személyi fel^ tételei kerületünkben még nincsenek meg. 0 A világnézeti nevelésben kevés szerepet kap az érzelmi mozzanat, a meggyőző hatás. Pedagógusaink jelentős többsége értelmével^ elfogadja a marxizmust, do a marxizmussal való teljes /értelmi,;érzelmi, cselekvő/ azonosulásról még csak keveseknél beszelhetünk. Ez az egyik oka /másirányu hatások-is érik a fiatalokat/, hogy bár ifjúságunk számottevő része elsajátítja a dialektikus materializmus alapján álló középiskolai ismeretanyagot, ogy részének nem ez határozza meg magatartását, cselekedetét, nem vértezi fel okét elegge a marxizmustól idegen hatások ellen. Nagyobb érzelmi gazdagsággal, élményszerübben tanítják pedagógusaink hazánk polgári hagyományait /a szabadságharcokat, Rákóczit, Széchenyit, Kossuthot/, mint nemzeti történelmünkben a szocializmusért folytatott küzdelmeket /a Ta— nécsRöztársaság, a KMP harcait, népi demokratikus korszak történetét/. Megemlítjük, hogy kerületünkben sok szakmailag jól felkészült ^ tanár van. De köztük néhányan néöeteikben megcsontosodottak, akik merevségükkel, rosszul értelmezett szigorúságukkal kizárják az önálló gondolatok felvetését. Kijelentéseik megfellebbezhetetlenek, aminek következménye, hogy a helyesen átadott tananyag^pedagógiai és eszméi hatása elvész a bizalmatlanság, sőt néha a félelem légkörében. Érvényesül egy másik negatív tanári felfogás is, főleg azoknál a fiatal tanároknál, akiknek kialakult módszereik még nincsenek, - amely a követelmények lazaságában, a liberális tanóra-,,, vezetésben nyilvánul meg. A világnézeti meggyőződés formálásában gátló tényező a tanárok egy részének idealista világnézete. Ez nyíltan és közvetlen módon ugyan nem jelentkezik, de közvetett, sokszor pedagógiai visszahúzó hatása érezhető, /Pl. bizonyos kérdések megkerülése, felmerült problémák felszíni tárgyalása, szaktudás mögé húzódás, stb./ E problémakörrel bátrabban kellene központi ösztönzéssel foglalkozni a továbbképzés során, a testülegi megbeszéléseken. ./. 2 h____________________________________________
