Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-01-21
:'•' j . I m . ;1; ; « %- 6 -tankönyvben olvasottakat isn átélték vagy magyaráztatták el a szeminárium vezetőjével. Emiatt a foglalko ásokon kevés idő jutott az eg ra.~ kérdések rés zletes, mélyreható elemzésére • s vitájára,. A tankönyv más helyen emlitett hiányosságai is elősegítették ezt. A tematikával és tananyaggal kapcsolatos véleményeket a felsőbb pártszervek tudomására hoztuk. .. ’ j [tétérafité-já-gazdaságpolitlkai tanfolyam vHá,-,azdas";i tagozatát nagy érdeklődés előzte meg, A 115 tanfolyamból 93 a minisztériumi, nagyhivatali és külkereskedelmi vállalatok pártszervezeténél található, A hallgatók előképzettsége az átlagosnál jobbnak mondható, 912 fő értelmiségi és 992 fő alkalmazott minőségben van foglalkoztatva. A propagandisták felkészültsége is megfelelő, 147 propagandista közül 132 végzett egyetemet vagy főiskolát. Ez a magyarázata annak, hogy ezen a tanfolyamon nagyobbak az igények, mint amelyet a tananyag támaszt, és annak, hogy a foglalkozások zöme színvonalas, aktiv volt# A konferenciák során a kérdések egy része á mai kapitalizmus jelenségeinek meg nem értéséből adódott és ezzel kapcsolatos. A kérdések másik része a (tó szocialista gazdaság negativ jelenségeivel foglalkozott. ©ÉP Az első foglalkozásokra a terminológiai vita volt jellemző. Sok helyen nem fogadták el a tananyagnak a világgazdaság meghatározására vonatkozó részét, mely szerint annak két alkotó része van. Nem értették, hogy világgazdaságon a világ összes nemzeti gazdaságát értik. A kérdés másik részét helyesen tisztázták, hogy a szocialista os kapitalista világgazdaságban eltérő törvényszerűségek érvényesülnek. Vita tárgyát képezte, hogy a világgazdaság és a világpiac azonos fogalmat takarnak-e. Tisztázódott, hogy az utóbbi szükcbb fogalom. Felmerült, hogy a világgazdaság alkotó elemei sorá"aajl£ua_Iünne-e helyesebb külön kategóriába sorolni a fejlődő országokat. Feltették azt a kérdést is, hogy helyes-e két világpiacról beszélni szocialista és kapitalista vonatkozásban, hiszen egységes világpiaci árról beszélünk. Más konferencián ezt úgy fogalmazták meg, hogy a két világrendszer közötti kapcsolat fejlődése miatt elmosódnak a kapitalista és a re szocialista világpiac közötti különbségek ós létrejön az egységes világpiac. Ezt a vitában nem fogadták el, tó A második foglalkozásokon már inkább a tartalmi kérdések körül alakult ki vita. Sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a termelőerők fejlődése szükségszerűen eredményezi-e a nemzetközi munkamegosztás bővülését, Több helyen vita alakult ki a munkásosztály helyzetéről. Ennek kapcsán tették fel azt a kérdést is, hogy jelenleg hogyan hat a kapitalizmusban az elnyomorodás törvénye, az automatizálás feltétlenül növeli-e a munkanélküliséget. Sokat foglalkoztak a termelékenység kérdésével a kapitalizmusban és összehasonlításokat tettek megvizsgálva azt, hogy a szocializmusban miért nem tudjuk elérni a terv célkitűzéseit. Ezt a témát abban az összefüggésben is megvitatták, hogy a termelékenység megnövekedőse fitó^kég.társadalmi r end szerben a fi z et ők épe s kereslet csökkenés irányában hat, A-Szocialigta táborban éppen a termelékenység nern kielégltTnövekedésertál ja a fizetőkép.e,s yj^rlg-érS" növekedésének. Beszéltek arí^lTsTTiögynUünk" szüksége s xenne a munka intenzitásának bizonyos fokozásával is növelni a munka termelékenységét és a felesleges létszámot le kellene építeni az üzemekben. Vitatták annak a jelenlegi gyakorlatnak a helyességét., hogy a teljes foglalkoztatottság érdekében lemondunk a termelékenység gyorsabb ütemü emeléséről, a munka jobb megszer?■ j, — —----------------■■■ ............................................................................... ""i
