Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-06-10
^2££Í6|!jL_®lYÍárs2 A pártszervezetek milyen intézkedéseket tettek az olcsóbb tervezés megvalósítása érdekében ? A pártszervezetek jelentősen segítik munkájukban a gazdasági vezetést. Az elmúlt időszakban, de a VIII. kongresszus határozata után is ez mutatkozott meg. Régebben a pártvezetőségi tagok nem voltak partnerei a gazdasági vezetésnek. 1964. február 20. és a decemberi /lO.-i/ párthatározatnak a végrehajtásánál állandó jelleggel fejlesztettük az ilyen irányú ismereteket és elértük azt, hogy a gazdasági intézkedésekben érvényre tudták jut - tat ni azt, amit a KB feladatul határozott meg. Ez miben nyilvánult raeg ? Ma már elválaszthatatlan a gazdasági tevékenységtől a párt - szervezetek tevékenysége. A pártszervezetek ma már*érdembelileg folynak bele a munkákba. Igen. sok példát lehetne felsorolni. A másik kérdés volt, hogy a tervező mérnökök a beruházási program - tói olcsóbban kivitelezik-e a beruházási objektumokat ? A beruházási tevékenységnek olyan hosszú időre tevődik, hogy a Pénzügyminisztériumi rendeletnek a végrehajtása hatását nem érezteti. A premizálási lehetőség még annyira gyéren érezteti hatását, hogy ma még erről beszélni nem nagyon lehet, tó A pártszervezetek milyen intézkedéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy a beruházások órdemlegessóge gazdaságosabb legyen. Az a helyzet, hogy a tervező vállalatok a legutóbbi időben olyan szórón - gatott helyzetben vannak, hogy tulajdonképpen a tervezés elkészítő sere minimális idő áll rendelkezésre. A számítások elkészítésére legtöbb esetben nincs idő. * Sürgetett határidők vannak. Idáig kevés eredménnyel járt ez az erőfeszítés, az elkövetkezendő időben jobb eredményt fognak elérni ezen a területen. Kérem a Végrehajtóbizottságot, hogy a Műszaki Bizottság vezetőjének Abrahám elvtársnak a véleményét szíveskedjenek meghallgatni, szót adni, mert a vizsgálatba főleg ők folytak bele. Takács elvtárs: Az ipari tipizálásnak: a helyzete: meg kell említeni, hogy az ipari tervezés területén a tipizálás nehezebb volt, mint a lakóházaknál. Ha számadatokkal akarnánk megvilágítani, közel 300 fajtát kellett egyszerűsíteni. Kezdetben ez úgy indult, hogy amelyik méret jó volt a könnyűiparban, nem volt használható a nehéziparban és igy tovább. O A technológusokat Össze kellet ültetni és kiválogatni azt a koordi - natat, ami a megfelelő. Ennek az eredménye az volt, hogy meg lehe - tett állapítani, hogy x földszintes daruzatlan á csarnokokkal, ki lehet szolgálni az országot. A 9x-12-est elvetettük, mert aránylag kis számban lett volna rá szükség. Ma végeredményben a földszintes daruzatlan csarnokokat legalább 50 %-ban tipizáltan kell elkészíteni. A 9x9-est és a 12xl8-ast tudjuk elkészíteni. Ezekkel a méretekkel teljesen beálltunk a KGST méreteibe is. Ugyanezt használja a Szovjetunió is és a többi demokratikus ország is. Jelentkezett a 9x9-es gyártása, ez problémás volt. Később a gyártásnál elemi hibákkal ment, a kengyel nem oda került, ahova kellett volna* Ma már megy ennek a gyártása. Még egy hibája van, hogy a főtartók lágyvas réteggel ké« ' szülnek, nem tudják másképp megoldani, ezért drágábba kerül. A 12x10- asnál drágábbnak bizonyult ez is. Több mint 3 óv után nem jutottunk el oda, hogy legyen egy keret rendszerünk, nem is az Építésügyi Minisztériumnak a szerve valósította meg. Sok illetékes látta, hogy három elemből rakja össze. A másik egy főtartó elem, ami acélszerkezetből ______________________________ Áb _____ "/2> -
