Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1965-05-27
| ■ 1 3. ben hozták, azt az egyetemi PB. megtárgyalta és határozatokat hozott. Ezekkel szemben kifejezetten élenvélemény nem volt. Javaslom, fogadja el a VB. kiegészítve néhány kérdéssel. Alapkérdése az egyetemnek;'Végeredményben azokkal^a fiatalokkal szemben, akiket itt éveken keresztül állami költségen oktatunk, milyen igényt akarunk elérni, a szocialista világnézet fejlődése, elsajátítása terén. Reális igényt. Viszonylag szilárd szocialista világnézetű emberek kerüljenek ki. Ez az alapállás, amire összpontosuljon az egyetem minden szervének a feladata. Emellett persze nem elhanyagolható, hogy pl. az illető jó matematikus legyen. Az ELTE. az ország egyik kiváló egyeteme, - még hozzá tan/árképzős egyetem, - azokat képezi, akiknek tovább kell oktatni. Ebből a kérdésből nézve még fontosabb, hogy mennyire rendelkeznek szocialista világnézettel. Állást kell foglalni, hogy a társadalomtudományi tanszékek védelmét el kell látni a pártszervezeteknek és állami vezetésnek. Van olyan vélemény, hogy feleslegesek ezek a tanszékek. Táplálkozik ez egy régebbi17 kérdésből. Ha a szaktantárgyat oktató tanárok marxista ala-g —s pon oktatnak, akkor minek a marxista tanszék. Ugyanakkor, amit Sebő elvtársnő az állami vezetéssel kapcsolatosan felvetett az egyetemi PB. és az állami vezetés egy bizonyos perióduson ment keresztül* így a Pártbizottságnak sok kérdéssel kell foglalkozni, amely elsőrendűen az állami vezetés feladata kell, hogy legyen. Ma viszont, a mai szakaszban továbbvinni helytelen volna. A pártszervezetek azt a tevékenységét károsan befolyásolná, hogy amit nekik kell betölteni, azt igy nem áll módjukban. Sokkal hatásosabban kell árpolitikái munkát végezni. Peják elvtárs utalt már arra, hogy a határozatnál© le kell vonni néhány tapasztalatot. Az állami vezetés nagyon sok tekintetben nem tölti be a feladatát, ezt már évek óta mondjuk, ezen a helyzeten változtatni kell, irányítás, összhang. Az állami vezetés, - kezdve a rektor, dékán, tanszékvezetők, - milyen határozott igényt támaszt, hogy itt szocialista embereket kell nevelni? Megfeszülhetnek az elvtársak, ha ez# a határozat az állami vezetés munkájában nincs benne, ós történetesen nem tűr meg olyant, tó hogy pl. a francia tanszéken azzal álljon ki a tanár, hogy az én előadásomban olyant fognak hallahi, amit Magyarországon sehol máshol nem hallhatna!©. A tanszéknek van egy vezetője. Hol van ilyenkor a tan. székvezető, tulajdonképpen miért van? Nagy elvtárs említette, hogy^ igényként kell fellépni a marxista oktatókkal szemben, hogy a természettudomány alapjait ismerjék, de a biológus is ismerje a marxizmus alapvető, problémáit. I-Ia az állami vezetéssel nem tudjuk ezt megérttetni es amit Pölöskei elvtárs említett az értekezletekről, azon érdemes elgondolkodni. Magunk teremtünk olyan helyzetet, hogy a vezető nem tekinti feladatnak a marxista tanszékkel való foglalkozást. A marxista tanszék éppen úgy az ő tanszéke, mint pl. a magyar irodalom.tan- • szék és épp úgy felel érte. Továbbmenőleg az egész egyetem világnézeti kérdéséért felelős. Ezt vele is meg kell beszélni. A tanácskozás tanulságait Sőtér elvtárssal meg kell beszélnünk. Tudományos munka kérdése és a világnézeti nevelés összefüggése:. 4—5 évvel ezelőtt tartottunk egyszer együttes ülést az ELTE-vel,^ ahol az oktatói-nevelőmunka•volt napirenden. Ott az egyetemen lévő kommunisták véleményére támaszkodva megállapodtunk, hogy egy jottányit nem megy előbbre a helyzet, hogy tarthatatlan az az állapot, hogy ma az egyetemi oktatónak elsőrendű célkitűzése, hogy tudományos fokozatot érjen el bármilyen áron, és nem elsőrendű feladatnak tekinti az oktatói nevelőmunkát. Ez nemcsak tendencia, hanem egy erőteljes feladat, ez az' objektív helyzetből adódik. Ma sem kitüntetést, la ^ — — ’ Jw; [■
