Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1963-11-14
I “ J * i <% . ^- 6 -r Javitásra szorul a Műszaki Kiadónál ez a viszony, ahrl az igazgató ílvtárs elfoglaltsáfára, értekezlet-iszonyára hivatkozva, nem eléggé bendszeresiti párt- $s hivatalvozotés közős tanácskozásait. A képzőművészeti vállal átoknál az ogy.es állások betöltésénél, előléptetéseknél, jutalmazásoknál, stb, tehát általában belső káderkérdéseknél /természetesen a felsőbb szervektől odairányitott elvtársak esetének kivételével/ a vállalatvezetők kikérik a pátóvezetőségek véleményét. A vezetői értekezleteken résztvesznek a párttitkárok, a határozatok noghö'Zatáíábah, egyes hivatali feladatok megoldásában kikérik a véleményüket, a gazdasági eszközök helyes és tervszerű felhasználásában viszont nem. Mindez nem vonatkozik a Képzőművészeti Alapra, ahol csupán az állami vezető és a párttitkár /aki maga is gazdasági vezető/ kapcsolata van meg, és évenként kétszer beszámol a taggyűlésen. A filmes vállalatoknál sem kielégítő párt- és vállalatvezetés kapj> csolata. A FOMO-nál az igazgató ugyan kikéri a pártvezetőség véle' ' ményét, de az esetok többségében u._/y ós akkor, amikor ez a vélemény már csal; "láttanozás" lehet» azaz: rósz helyzet elé állítják őket.* Az igazgató a párt szakmai pássei vitására hivatkozik, s ha az előbbieket figyelembe vesszük, nyilván nem ok nélkül. vi A Hungarofilnnél az igazgató nem dönt anélkül, hogy a pártvezetőség véleményét ki ne kérje, ^ pártszervezeten és vezetőségen belül sek szempontból előnyös, másrészt' viszont áldatlan"családias" viszony miatt nem mindég* elvi, hanem sokszor személyi, nem ritkán személyes• kedő álláspontok érvényesülnek eközben, A pártvezetőségnek és'pártszervezetnek azonban a legdöntőbb kérdésben, a kivitelre, ill, behozatalra kerülő filmek körüli döntésekben nincs beleszólási joguk, holott ez ennél a vállalatnál a legfontosabb politikai feladat. Az erre vonatkozó különös indokolás jól tükrözi, ''mennyire fontos itt is, az elosztással foglalkozó- beicületeKen is a politikai-szakmai félkészültség, illetve ennek elválaszt hatat lanság a, Az indoklás igy te hangzik: "A pártszervezet tagjainak szakmai felkészültsége adja elsősorban tekihtélyét á pártonkivüliek előtt. Politikai vonatkozásban nincs ilyen súlyúk, mert egyrészt félnek a polgári műveltségű emberekkel vitába szállni, másrészt, de feltehetőeh ebből kifolyólag, nem is rendeznek politikai vitákat a pártoktatás keretein kivül, csak a kerületi Pártbizottság kmkrét .instrukciójáx'a," A vizsgálat ugy-éye a a ük, nagyo** fontos tanulásgokat vetett fel, számos nyitott problémát tett láthatóvá, melynek megoldása csak részben tartozhat az arévpszqrvezet, ill, a kerületi K? hatáskörébe. Javaslatainkat az alábbiakban foglalhatnánk össze: l./A konkrétabb, rendszeresebb, kölcsönösségi alapon történő tájé]/ koztat'áo, ill, tájékozódás a icJa.fajb irányitó párt- és áll érni szervek, valamint az országos t.ezá'ű :.tokét" átfogó vállalatok vére-# zetése és pártszervezete közöbb, fi ZJ Tervszerűbb káder-kiválasztási ós káderképzési politika mind az V_y alapszervezetek, mind az irányitó szervek részéről., ./. (ZA (
