Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1963-11-14
fafa1 OrejCürvW^ta * t < ^ Z&X01 UmftXy-1/3 e vállalatok, és különösön a K ép zőmü vés z e t i**klap profiljának tl6g,fráfea!tt4is&Ttafi^^ jellegét, mely az itt dolgozó elvtársak munkáját a legnagyobb mértékben, mind a mai napig megnehezitetbe)KNcvi..;i'ietsncn~a.r; a tény, hogy az Alap kultúrpolitikai irányítása három helyrőls a KB Tudományos ós Kulturális Osztálya, a Művelődésügyi minisztérium Képzőművészeti Osztálya, valamint a Magyar Képzőművészek Szövetsége részéről történt, jellegükben különböző módon és nem minden esetben össhehangoltan. Mig tehát a művészeti döntés joga elvileg nem illette meg az Alapot, gyakorlati munkájában az ott t.üködő úgynevezett lektorátus segítségével nap, mint nap állást kellett foglalnia a legproblematikusabb művészeti kérdésekben, /"''alán helyes, ha itt említjük meg mindjárt azt is, hogy legutóbb határozat történt arra vonatkozóan, hogy e lektorátus önálló s orvként működik ezentúl, s ilymódon az Alap ©ár csakis gazdasági tevékenységet fog végezni. A másik két képzőművészeti vállalatnál podi^ komoly, objektív hátulütőként a kereskedelmi-jellegből fakadó széttagoltságot /a város különböző pontjain szétszórt fiókok/ kell tekintetbe vente ni, mielőtt a felvetett kérdések szempontjából megvizsgálnánk őket. A 3 pártvezetőségből összesen 2 tag művész, a Képcsarnok párttitkára és az Iparművészeti V. egyik vezetőségi tagja. Ezeknek szakmai tekintélye a konkrét tartó almi kérdésekben is, kétségtelen. A^ többi párttagok 80 %-ban nem müvósheti vonalon dolgoznak? gazdasági szakemberek. Mint ilyeneknek /különösen a 3 pártvezetóségben/ i méh van a tekintélyük, amely agfimham., ilyenformán t-oria-éff:se4rfrfat*it nem nevezhető szakmainak, Fölmerül itt a kérdés, hogy még akkor is, ha kizárólag elosztó /kereskedelmi szerveknek/ tekintjük őket kívánatos és szükséges lenne itt az a fajta /talán művészettörténész!, műkereskedői/ szakmai képesítés elsajátítása, amelyet a világ minden képzőművészeti termékekkel kereskedő, hasonló jellegű vállalatánál is megkövetelnek. Mert hiszen csakugyan nem kívánhatjuk, hogy aktiv művészek legyenek ezeknél a kereskedelmi vállalatoknál. A 3 filmes vállalat közül lényegében csak 2 /a FŐMO és a Hungarofilm/ tárgyalása jöhet itt sz/vijásba, a Diafilm tevékenysége még ilyen szempontból is perifóri ;us• Az említett 2 vállalat szakmai felkészültsége szempontjából eléggé elképesztő helyzetet találtunk. A FŐMO 2? párttagja közül minlösszé 4 végzett főiskolát, 6 fő 8 általánosnál kevesebbet, és 8 fő általános iskolát, Viszont 9 párttag most tanul tovább. Az a kép móg akkor is szomorú, ha meggondoljuk, hogy itt lényegében nem a filmek készítőivel, vagy szakmai elbírálóival, hanem elosztóival vaui dolgunk. A film elosztás országos méretekben is politikai feladat, a film mondandójának alapos felmérésén sok ráülik, a terület és időpont szempontjából történő okos, politikus elosztásnál. A Hungarofilm 3 tagu^pártvezetőségéből 2 egyetemi végzettségű, a pártszervezet tagja.! között már kevésbé kedvező a kép. b/ Politikai-ideológiai felkészültség, marxista képzettség: Általában és elöljáróban itt is azt koll megjegyezni, hogy ez a kérdés itt ott a legmegnyugtatóbb, ahol a marxista-leninista képzettséget nem választják oí a szakmai képzet őségtől, hanem annak w tó_______________________________________ I I : • • „ ....... • .. i r
