Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1962-02-21
I ;-V ' I l-tafí/víVta '/Ytetata/i] ;^;v '/v.:y,; i | i - 3 -^5dj.a Pe<^9&d§üs> ®ind a kulturális jellegű intézményeknél a legtöbbet vitatott kérdés a személyi kultusz kérdése volt. A kérdéssel kapcsolatban több helytelen nézet is felmerült. Felvetették, hogy adott időben a személyi kultusz törvényszerű volt. Pl. a MOKÉP-nél tartott konferencián/. Ugyanakkor a kérdés felvetése után különösen megélénkült vita megmutatta, hogy a többség a kérdést helyesen latta . Az Élelmiszeripari Teohnikumban felvetették, hogy Sztálingrád nevét nem kellett volna megváltoztatni, A Bolyai Technikumban felmerült, hogy Hruscsov elvtárs és a mai vezetők miért nem harcoltak abban az időben a hibák ellen. Az Állami Hangverseny és Müsorigazgatéságnál a taggyűlésen felvetették, hogy helyes-e a "sztálinista" fogalom használata. Ugyancsak itt vető - dött „fel, hogy hogyan kell értékelni a Sztálin szobor lerombolását. A januári titkári konferencián, ahol a pedagógus alapszervek titkárai vettek részt, felvetették, hogy a XXI. kongresszuson miért nem foglalkoztak a személyi kultusz kérdésével; történelmileg mi a magyarázata, hogy a személyi kultusz ilyen mélyen gyökeret vert a népi demokráciákban; a személyi kultusz által elkövetett hibákért nemcsak Sztálin a » felelős. Kulturális és pedagógus területen sokat problémáztak azon, hogy a személyi kultusszal kapcsolatban egyik szélsőségből a másikba esünk. Nem fog-e bekövetkezni olyan időszak, amikor jelenlegi hiábinkat kell majd magyarázni. Ugyancsak a pedagógusok nehezen akarják megérteni azt, hogy miért nem a .XXI. kongresszus foglalkozott Sztálin elvtárs dolgaival. Mi annak az oka, hogy közel négy évet kellett várni ahhoz, hogy ujbél felvessék ezeket a kérdéseket. Többen nem értenek cgyc-t a nevek no tfólt ózta tusával kapcsolatban és különösen Sztálingrád nevének megváltoztatása váltott ki ellenzést. Különösen q pedagógusoknál vetődik fel, ahol problémaként jelentkezik például a -történelem, beszélgetés, stb. tanítása során. Több helyen, /pl. a Szemere utcai iskolában/ komoly mértékben vetődött 10, hogy nem meritl-e ki a személyi kultusz kritériumot az, hogy a Ke^ponti Bizottság mindkét besz mólóját Hruscsov elvtárs mondta el, topábbá az, hogy a felszólalók a beszámolót Hruscsov elvtárs beszámo - lójának tekintették ás Hruscsov elvtáxr csak a záróbeszédében utasította ezeket vissza. Félnek attól, hogy Hruscsov elvturs körül is kialakul - hat a személyi kultusz. Általánosságban leszögezhető, hogy az ilyen kérdések és kétkedések a kongresszus utáni első időkből származnak és a decemberben ós januárban tartott taggyűléseken már kevésbé találhatok.-Éz azt mutatja, hogy a , közbeeső időszak alatt a kongresszusi anyag alaposabb megismerése során, a kérdésekre adott válaszok és magyarázatok következtében a dolgozók tekintélyes része azt megértette és magává tette. Ugyanosak leszögezhető, hogy a vizsgált területen az albán vezetők hibáit általában helyesnek látják. Ugyanakkor azonban korántsem ilyen vil.^os előttük a kinai elvtársak magatartásának a kérdése. Sok mindent nem látnak világosan maguk a párttagok sem. ______________________________________14________________________________________-------— ---------------------------------------------------------ra . ---------------------1-------------------------------------------ra.-------------------tóra------m * —■-----------------— I I——--------------------------------------———— MÉ > — É I I
