Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1961-05-10

W* _ " ‘ ' -14‘ I fUt Nagyon elkedvetlenítő dologgal állunk szemben. Az Országos Tervhivatalban tegnap volt egy értekezlet, ahol két izben is érintve volt az 1961.évi terv. - Csak egyes tendenci­ákról beszélek. - A Gazdasági Bizottság elé került egy ja­vaslat. A külkereskedelem nem tudja még - részben nincsen koordinálva - hogy miben kellene exportot teljesíteni. Ha valaki ismeri a piac problémákat tőkés országok felé joggal mondhatja, hogy bizonyos spécifikálatlan keretet el lehet vállalni, de olyan mérvű változtatást, hogy a gép és finom­­mechanikára óv elején 15 $-©t ráemelnek ugy, hogy nem tud­juk hogy mi az, nem tudjuk, hogy mely piacokon mit kell elad­ni - véleményem szerint nem helyes eljárás. Lehet nagy sza­vakat használni: tegyünk erőfeszítéseket, stb, de ezt válla­latokra bontani és biztosítani ugy, hogy magukénak érezzék a tervet, azt már alig lehet. Én csak a tőkést említettem meg, de a demokratikusban hogyan gondolják az elvtársak partnereinkről hogy olyan árukat ve­gyenek át, amiről nem is tudjuk, hogy mi az. Ezzel összefügg, hogy a tervezésünkben a nehézségek miatt tó érvényesülnek felületi megoldások. Ez azt rejti magában, hogy » , a párt és gazdasági felső vezetést helytelenül tájékoztat­juk. Helytelen tájékoztatás alakult ki a Tervhivatalban a tegnapi értekezleten is, amikedvezőbb helyietet mutatott ki mint ami felbecsülhető. Olyan javaslatok születnek, amelyek a vállalatoknál súlyos politikai hatást váltanak ki. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a minisztérium a vállalatokon keresztül valósítja meg a feladatokat. A vállalatoknál nem lehet jé hangulatot elérni, ha mi magunk olyan hangulatot próbálunk kialakítani, amelynek nem helyes voltát mi is látjuk. Van egy olyan jelenség is, hogy mi az intézkedési tervünkben kidolgoztunk 2oo milliós tőkés fizetési mérleg javaslatot. A külkereskedelem történetében ritkán volt tapasztalható olyan lelkesedés mint a 2oo milliós feladat tekintetében. Tapasztal­hatók azonban olyan tendenciák, hogy mást kivonni, de a 2oo milliós feladatot benthagyni s Így a vállalat jogosan mondja, rs„ hogy rajta marad a fizetési mérleg, de a forrásokat kivesszük J ~ a kezükből. így a külkereskedelemnek védekezni kell, meggya­núsít ják,hogy taktikázik. Ta(jomásom szerint a külkereskedelem ezt becsületesen akarja végrehajtani, de arra nem vállalkozha­tunk és nem is vállalkozunk hogy ennek minden alapját kivegyék. Ehhez az alapvető problémához, - melyhez nagyon sok alapvető dolgot kéll megoldani - kapcsolódik más feladat is. Pld gaz­daságosság kérdése - a fizetési mérleget ugy akarják megvaló­sítani, hogy gyógyszert kell exportálni. Világos, hogy a terv­nek ilyen erőszakolása kihat a gazdaságosságra. Hiába dolgo­zunk ki hasznos elméleti munkákat, ha a gyakorlatban a gaz­daságosság ellen dolgozunk. Vezetés színvonalának a kérdése, ami szintén összefügg a terv­vel. Ha a vezetőknek olyan kérdésekkel kell foglalkozni ami­vel nem volna szabad, akkor a vezetés színvonalának az eme­lése is nehézségekbe ütközik. Itt a további feladat, hogy a fennálló rendelkezéseinket bizonyos mértékben a feladatokhoz képest módosítsuk. Olyan dolgokkal jönnek hozzám elintézés végett, amit egy osztályvezető is meg tudna oldani - hivatkoz­va azokra a nem helyes rendelkezéseinkre, amik megkötik a kö­züket. JG

Next

/
Oldalképek
Tartalom