Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-03-22
- 16 -jjn JfOy Én a Tervhivatallal kapcsolatos kérdésekkel szeretnék foglalkozni. Először azt szeretném indokolni, hogy miért került ismételten sor a műszaki munkák végzésére. Az’ 50-es évek elején volt egy rendszer, amit minisztériumi kívánságra 1955-ben megszüntettünk. 1957-58-ban erre már nem volt szükség. 1959-ben kezdtek jelentkezni azok a hatások, amelyek a tervellátottság biztosítását voltak hivatva szolgálni, kiderült, hogy 1959-ben a beruházásoknak a nagyobb része megfelelő tervek nélkül folyt. 1959-ben felmértük a tervező intézetek kapacitását és igényeit, kiderült, hogy 30-40 fo-os túlterhelés jelentkezik a 60-as évve a beruházó szervezet részéről. Meglepetésszerűen álltunk szemben ezzel a kérdéssel. Az egyeztetések olyan gondot támasztottak a Tervhivatal felé, hogy a 60-as évi jóváhagyást elhúzta és csak márciusban került sorra. A 60-as évi tervezési Biankákkal kapcsolatban a 61-es évi beruházáshoz szükséges terve - zést 92-95 /-bán támasztották alá az uj induló beruházásoknál, amelyeket az Építésügyi Minisztérium felülvizsgált. A kivite - lezéshez biztonságot ad, amely a korábbi években nem volt meg. A^61-es évi munkáknál - sajnos a második ötéves terv elhúzódásánál - két részre kellett vennünk a beruházást. Kb. 75 /-bán ^ terhelte a kapacitást. A beruházási volumenek beruházásánál a második ötéves terv beruházásait csökkenteni kellett. Úgy néz ki, hogy a második számú jegyzéket e hónap végén fogjuk jóvá - hagyni, a tervező intézetek felé. A jelentés foglalkozik a tipus tervekkel, sajnos nem foglalkozik a tervező intézetek belső helyzetével. A tipus tervekkel foglalkozik ás kritikáját adja meg. Szeretném megemlíteni, hogy tavaly a Gazdasági Bizottság, amely a 60-as évi tervezési munkákat jóváhagyta a felhasználható tervek listáját tavaly júniusig el kellett volna készíteni. Itt arra gondoltunk,hogy a tervező intézeteknél jelentkeznek ujabb tervezési megbízások es legyen a tervező intézeteknél olyan katalógus, amelyet be tudnak mutatni a beruházónak, amely megfelel a beruházó kívánságainak. Tudomásom szerint ez sajnos nem történt meg és az ilyen jellegű katalógusok felfektetése nem készült el. Olyan tervezések /s vannak ma, amelyek között vannak alkalmas tervek felhasználásra. Kapcsolódik ehhez a kérdéshez a tipus tervek - tó nek és a szabad megoldásoknak az összefüggése. Mi mellette vagyunk a szabad megoldásoknak, de van egy határ, ami a költsé - geknél jelentkezik. Ezek a költségek ma még döntő szempontok. Megemlítem a Miskolci Hütőházat, mely a külső megjelenési formák miatt - véleményünk szerint - 15 millió forintos többlet költséget jelentett. A végén Ybl dijat kapott. Itt kapcsolnám össze a tervező intézeten belüli ellenőrzést, a népgazdasági és művészeti összefüggések nincsenek összhangba hozva. A zsü - rikoan vannak olyan építőművészek, akik a külső megjelenési formákat vizsgálják - persze erre is szükség van - de képviselni kellene az egyéb népgazdasági szempontokat is. Néhány dologgal beszámolnék a Pártvégrehjattí Bizottságnak: a tervezés beruházásában és kivitelezésében fejlődést jelente - nek. Az a cél és reméljük, hogy elérjük azt, hogy a tervező beruházó és kivitelező együttműködjön, mert a terchnologiai összehangolás végett ez szükséges. Úgy néz ki, hogy ezt sike - rül összehangolni a jövőben. Ez jelentkezik abban, hogy a be - ruházási program nemcsak a beruházási oldalát fogja feltárni, hanem műszaki jellegű is lesz. 4 n, /I \ / /IS 1 L „ - - —• - - ■ — ml - ... - ■ ■ - - - ......... f ■ ■■ - " ' ^........1 tói
