Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-03-22
.*. Lf /j , " 11 ~ Egyik fázisban sem mondható el, hogy a tervezői díjszabás ösztönöz a ^gazdaságos műszaki tervok elkészítésére. Azt lehet mondani, hogy inkább a drágább építkezések felé ösztönöz, mint sem, hogy segítsen. Kivételt képez amikor már érdeke a vállalatnak, hogy gazdaságos irányba vigye a munkát. El lehet azonban mondani, hogy általában a jelenlegi díjszabás a drágább építkezések fele vonz. Elmondták a vállalatok, hogy a jelenlegi rendszeriik arra viszi a vállalatot, hogy éljenek ennek lehetőségével s ezzel Pg1^' különböző irreális megoldásokat. Elmondtak az e Ív társak azt is, hogy miután más ok a díjszabások és hogy forint tervüket tudják teljesíteni inkább átvesznek vízügyi munkahál 4ooo forintos munkalatot, mint egy 2ooo forintos mélyépítési munkát. tív mindiárt válasz arra is, hogy mi az egységes díjszabást úgy értelmezzük, hogy azonos munkáért egységes tarifát léptessünk életbe. A vállalatok különböző manipulációval teljesítik:felemelt tervüket, példa erre az Uvaterv, aki hogyan, hogyan nem, de teljesítette felemelt tervét. Mind ebből következik az, hogy éles viták voltak a tervezői di ^ bős kérdésében. Egyik oldalon a vállalati érdek azt mondja, hogy használják ki a vállalat adta lehetőségeket, mig a másik oldalon ellentmondások vannak. Felmerült kérdésnek, hogy az 1961-ben történt prémiumrendszár kiigazítás elegendő-e. Nem. Azt kell tudni, hogy 1961-ben lényegeben alapvető változás nem következett be. Kisebb kiigazítások történtek, de ez nemoldja meg a kérdést. Felmerült az a kérdés, hogy miért nem ismerjük a KGST-ben megkezdődött munka összehangolását. Az illetékés elvturaak, elsaz Építésügyi Minisztériumból nem gondoskodtak arról, hotoy a vállalatokhoz el Jussanak. Szervezeti oka van,hogy ezek a tervek nem jutnak el az illetékes tervező vállalatokhoz. Nagytapaaztalatu mérnökökre vonatkozólag a véleményünk az, hogy kiemelt fizetéseket kapjanak. Ennek az az indoka,^hogy nagyon sok j k±xMa±± mérnök van, de nem alkalmas arra, hogy összefogjon egy osztó táJ^bfde munkája alapján megérdemelné, hogy magasabb fizetést kapjanak. A kapacitás kihasználtsága kérdésében mi a helyzet? Abból kifoly ólag, hogy a tervező intézetek év elején nem rendelkeznek olyan tervvel, amely kitenné munkájukat - olyan tervezessel is foglalkoznak, ami nincs benne a tervbe, Sokszor nines lehetőség arra, hogy még abban oz évben hasznosítani tudják. Nem vizsgáltuk azt, hogy hány w az ^ w olvan tervek, melyek nem kerülnek abban az évben kivitelezésre vagy a mit egyált aí én nem használnak, de azt lehet mondani, hogy az utóbbi időben történt csökkenés alapján sokkal kisebb mértékben van íl^en. A tervezői dijakban jelentkező akkumulációval kapcsolatban a következő van: a terv készítésénél figyelembe veszik, hogy a tervezői díjszabások 3o i akkumulációt tartalmazzanak u.n. önköltségcsökkentés formájában. Ennek az a magyarázata, hogy amikor az uj tervezőidíjszabás elkészült nem sikerült kiszúrni, benn maradt ez az akkumul<•>. eió. A felülvizsgálatnál olyan irányba kell vinni a munkát, hoöy minimum 2—3 / nyereséget tartalmazzon. Mészáros elvtárs kérdésére - az anyag alapján és az eddig elmondottakból is látszik, hogy ellentmondás van. A.PáF^ervezetek nak népgazdasági szemleleten keresztül nézni. Attól fi^g a vállala kapacitásának kihasználása, hogy hogyan van a válla lat ellátva és eltűrnek olyan munkák készítését is, melyek nincsenek a tervbe. ; tó__________________________________—
