Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-22
^t.HT^ix>&xf,viMssxs3Bisri»iia 3 | I-r-''ff.ta \ f- 13 -a gozik. 1956-ban ellenséges magatartást tanúsított, ezért az alségödi KTSz-ban nem alkalmazták. Volt Horthysta katonatisztei ma is tart kapcsolatot. Két testvére disszidált, ezekkel rendszeresen „tartja a kapcsolatot. Jelenlegi maga tart sa nem ki íogasolható, hozzátéve azt, amit a jelentés világosan mutat, uogy a pedagógusoknak közel 40 /o—a olyanokból tevődik össze akik az elleníorradalom alatt alaposan megzavarodtak ás ezeknek a gyűjtőhelyévé vált ez az iskola. Ennél sokkal több, személyes tapasztalatunk is van, itt sok minden nincs rendben és szükségessé válik, hogy határozott intazkedesre kerüljön sor. Csehikné elvtárs: Mindent végrehajtanak, erre nagyon sok példát lehetne felhozni. Pl. a KISz-be meggyőződés nélkül toborozták a tanárokat. Sokszor gyanús, hogy milyen meggyőződés nélkül hajtják végre 3 1 6.LQ Cl3 o0IC3 "fc • Vass elvtárs kérdéseire: mi az egyéb os az x-es közötti kü - ldnbseg ? A kisiparosok, kispolgári elemek, szabad foglalkozású emberek, akik nem értelmiségi munkakörben dolgoznak, az x-esek kozott osztalyidegen elemek vannak, mint pl. horthvsta katonatisztek. v a Mi az oka annak, hogy az altalanos iskolákban a párttagok száma kevesebb as mégis jobb a politikai munka: az a véleményem? gy az altalanos iskolák a kerületi tanács felügyelete alá tartoznak es a partbizottságok is többet foglalkoznak velük, mint a középiskolákkal. A középiskolákban nem történik megfelelő irányító, ellenőrző munka. Azt hiszem az általános iskolákban egyszerűbb emberek vannak és igy a velük való foglalkozás is egyszerűbb, könnyebb. lelvetelek a Kossuth Zsuzsa ős az Eötvös gimnáziumba: tudomásom szerint„a Kossuth gimnáziumban komoly törekvés folyik az államivezetős részéről, hogy a munkás-paraszt tanulók számát növeljek es ott felvettek azokat is, akiknek a tanulmányi e - nei? kitűnő vagy jeles, azonban munkásszármazásu. y Az„Eötvös gimnáziumban ezt nem lehetett tapasztalni. miért kiíogásoljuk, hogy„erkö1cstan könyvet kérnek a pedagógusok: mi nem dogmákat tanítunk. Mi ezt nem ilyenformán akarjuk megtanítani a gyerekekkel, hanem az egész tanítási módszerünknek arra kell törekedni, hogy a nevelésünk folyamán a gyerekek szocialista erkölcsöt tegyék magukévá. Véleményünk szerint ezt erkolcstankonyv nem oldja meg. Farkas elvt ár s kérdésére, hogyan értékeljük a pedagógusok ok - tatasat: erről már„többször esett szó, ezzel a V.B. sokat foglalkozott. Ez íeltetlen pozitívnak mutatkozott és nagyon sok segítséget„jelent a pedagógusok munkájában, ezt lemérni azon - an most meg nem lehet, csak a későbbiek folyamán a tanitd-nevelo munkában. A marxizmus-leninizmusón tanultakat tudják leg-1110sznalni, főleg az osztályfőnöki órákon. Legutóbb^ látogatás volt egy altalanos iskolában és elmondták, hogy a pedagógus filozófiai oktatásra jár és ez az oktatásában mig Íb* J. clTí SZ 1 IC • Az x-es pedagógusok megoszlása: 3 az Eötvös, 2 a Veres Pálné. 1 a Kossuth Zsuzsa gimnáziumban. a ’ f a
