Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1961-02-08

f - _______ r i-ia -■ " ) ' tata tafe/taS , t { | vonatkozóan vagy pld a mezőgazdaság szocialista átszervezése, i jqlkereskedeImi kmisztériumban pld annál az alapszervezetnél, ahova en is tartozom nagyon nehéz rávenni az elvtársakat arra, no§y a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdéseit és a mai gyakorlati problémákat nagyon alaposan vitassak meg a főosz­tályon belül a pártonkivüliekkel is. Ugy érzik, hogy nekik nem ook lcozuk van ehhez és megelégednek az ilyen határozatok általános elvi kerdeseinek ismertetésével és azzal, amit tanultak esetleg a szemináriumokon. & Halunk nagyon alaposan kellene hogy felvetődjön pld a kereskedelem szervezés eben. Arra akarok itt rámutatni, hogy bizonyos alapvető «kérdéséknél nem szabad megelégedni és nem szabad megengedni,hogy a Ipártszervezetek megelégedjenek azzal, hggy egyszer megtárgyalnak 'egy kérdést és ut na vége van és a pártszervezet nem törekszik ar­ra, hogy a gyakorlati életbe megvalósuljon. Vegrehajtobizottság—Pártbizottság kapcsolata az alapszervezetek— kel. rát hiszem, hogy a Végreha jtóbizottság tagjai tcibbé-kevésbbé kapcsolatban vannak a partszervezetekkel és most nagyon sokat segi— 0 tett ebben az_ a módszer, hogy konferenciát vezetünk a titkárok ré­­rt-tt szere. Ezt a jövőben sem szabad abba hagyni, sok előny ez elsősor­ban a pártszervezetek és a titkárok megismerésében. Tömegpolitikai munkával kapcsolatban: — nem tudom pontosan kifejte­ni a gondolatomat, de azt akarom mondani, hogy a pártszervezetek,- még olyanok is, ahol az agitációs munka jelentőségét elismerik, ahol rendszeresen adnak érveket pártcsoportokon keresztül a párt­tagoknak, a párttagok ezeket tovább is adják - még ezekben a párt— (szervezetekben is van egy olyan hiányérzetem, hogy nem ismerik rend­szeresen azt, hogy a párttagok és pártonkivüliek kapcsolata hogyan alakul, hogyan kerülnek közelebb hozzánk a pártonkivüliek. Országos meretekben ezt le tudjuk mérni, de kisebb egységnél pld, minisztéri­um - ennek részben könnyebbnek kellene lenni, mert közelebb vannak az emberekhez, másrészt talán nehezebb, mert ilyen általános mutá­ltok nem segitenek „hozzá. Ennek ellenére az az érzésem, hogy a párt­iszervezetek egy része nem folyamatos törekvésként csinálja, nem ve­­jszi észre, ha egy hiba miatt meglazul a kapcsolat, Atömegpolitikai munkánál - először is a nagyobb pártszervezeteket - valamilyen mód­szerrel erre a kérdésre sokkal inkább rá kellene irányítani, töb­bet kell a párttagok és pártonkivüliek kapcsolatával foglalkoztatni: ehhez tartozik a pártonkivüliek megbecsülése, funkcióba állítása, stb. Sebes elvtársnak igaza van abban, hogy egy ugyanazon alapszervezét­nél részben szektás, részben jobboldali elhajlás mutatkozik. Saját 'tapasztalatom, hogy amikor a pártonkivüliekkel ideológiai kérdés ék­ről „ vitatkozni kell akkor egy csomó párttagunk nem áll ki a párt politikája mellett, liberális* Amikor a téves nézetekről van szó ti akkor abban a percben ugyan az a párttag ugyan azzal szemben radi­kális, | a párttagokat egyenként ig bírálni kell, ideológiai megalapozóttsá­­; got kell adni. Ezt én külön a minisztériumoknál emelem ki, ott ta­lálkozunk ilyen fajta megkülönböztetésekkel, s /hatásuk az egész ,ország viszonylatába kihat. Fegyelem „kérdése: - Általában igaza van a ^ss elvtársnak. Én be­hívtam néhány ágit.prop.titkár elvtársat megbeszélésre 3 bizva abban, hogy úgyis be fognak jönni,nem Írtam fel, hogy honnan,kit. Nem jöttek be az elvtársak és még csak javaslatot sem tudtam tenni, hogy kit vonjanak felelősségre. AH _ 1 ______, ___.______fe__________________^____________

Next

/
Oldalképek
Tartalom