Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1961-02-01

'- 20 -mint munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak végezzenek társadalmilag hasznos munkát,

Pártunk VII. kongresszusa a jelenlegi adott körülményeket elemezve arra az álláspontra helyezkedett: megérlelédőben vannak azok a feltételek, melyek lehetővé teszik, hogy elősegítsük a volt kizsákmányolok gyorsabb beilleszkedését társadalmunkba. Mégis pártunk VII. kongresszusán a volt kizsákmányoló osztályok tagjaival szemben megjelölt politika a párttagság egy részében zavart okozott. Ennek a zavarnak az oka, hogy félreértették a kongresszus erre vonatkozó irányelveit. Olyan következtetést' vontak le, hogy a volt gyárosok, tókések közül stb., akiknek szaktudásuk van, bármilyen funkciót elérhetnek, ha lojálisak, s beilleszkednek társadalmi rendszerünkbe. Az elvtfrsak közül egy másik rész viszont azzal nem ért egyet, hogy ezek akár a legkisebb vezető .funkcióban is dolgozzanak (mérnökként, stb.).

A párt kongresszusának határozatából egyáltalán nem következik, hogy ha ezek egy része lofÜ

jális, akkor bármilyen poszton dolgozhat. A kongresszus határozata szószerint a következőket mondja: "Az elmúlt évtized alatt a tőkés és földesúri osztályokat felszámoltuk. A volt kizsákmányolók egy része beilleszkedett társadalmunkba, tiszteletben .tartja törvényeinket, más része ma is ellensége rendszerünknek. A volt városi és falusi kizsákmányoló osztályok ellenséges, törvényes rendszerünkkel szembeszegülő tagjaival szemben éberen védelmezni kell dolgozó népünk érdekeit, meg kell akadályoznunk népellenes tevékenységüket. Viszont népi államunk egyenjogú állampolgárként védi mindazokat, akik beilleszkednek társadalmi rendszerünkbe, megtartják törvényeinket.* (A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának határozatából.)

Az a tény, hogy a volt kizsákmányoló osztályok tagjainak egy része elismeri törvényeinket, s nem lép fel társadalmi rendszerünk ellen, népi demokráciánk, munkás-paraszt államunk erejét tükrözi. Természetesen a társadalmunkba beilleszkedett volt kizsákmányolok jeientősebbik része nem azért nem lép fel ellenünk, mert egyetért a szocializmussal, hanem mert olyan erővel áll szemben, amely 1956 után fellépésük realitását teljesen illuzórikussá teszi. Ez a kijózanító hatás, az erőviszonyok állása az, amely lehetőséget jelent egy részük átnevelésére. Az ellenforradalmat nemcsak katonailag, hanem politikailag és eszmeileg is legyőáliik, Népünk nagyon is tisztában van azzal, hogy egy ellenforradalom mit jelent számára. Ez az oka, hogy sem a nemzeti kommunizmus ellenforradalmi restaurációs eszméje, a "tiszta demokrácia* csábos ígéretei nem tudják félrevezetni. A volt kizsákmányolók fellépése csak elszigetelt összeesküvésig juthat el. Kétségtelen, hogy az ellenforradalom kudarcából a volt kizsákmányolók egy része is vont le következtetéseket. Akkor, amikor &i azt mondjuk, hogy beilleszkedhetnek a volt kizsákmányolók egyenként rendszerünkbe, s ez nem rajtunk, hanem rajtuk múlik, akkor az a meggondolás is vezet bennünket, - melyre fentebb már utaltunk - hogy belőlük is dolgozót kell formálnunk, nekik is meg kell tanulni a becsületes életet, Ezért el kell szigetelni őket azon a téren, [

hogy polgári mentalitásuk hasson, hogy politikaiing-eszmeileg kárt okozzanak, de elő |cell se- 1

giteni, hogy egy részük konstruktív tagjává legyen társadalmunknak.

Másik részük nem nevelhető át, de olyan feltételeket kell teremteni, hogy kénytelen legyen meg- j;

húzódni és törvényeinket tiszteletben tartva végezni munkáját ott, ahol erre neki társadalmunk ;

2)G .i j

47 ~ ' --------■-----------------------------------------------------------------------------------------' - - .................. .... ... . - . - -------------re . . ■/ , ..................................... ----------