Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1961-02-01
szöyotsóg tartalma: a szocialista tulajdon megteremtésének és megszilárdításának jellegzetessé válása a mezőgazdaságban is időszerűtlen célkitűzés lett volna. A kibontakozott folyamat politikai következményét, hogy az elmúlt és Jelenlegi esztendőben a mynkás-paraszt szövetség szilárdabb lett, a budapesti párttagság és pártonkivüliek többsége vilógpsnn látja, Ezért tartotta helyesnek é8 szükségesnek a szocialista átszervezés jelenlegi ütemét, a szövetkezetek szilárdítására tett erőfeszítéseket. Emellett figyelembe veszi a'fejlődésből adódó nehézségeket is s ennek megoldását mindenekelőtt a patronázsmozgalom kiszélesedésén keresztül Igyekszik segiteni, Ifeyanakkor aggodalom is mutatkozik, elsősorban a párttság egy részénél, a párt parasztpolitikájával kapcsolatban. Ez az aggodalom nem amiatt van, mintha partunk az 1950-56 közötti időszakhoz hasonló szektás hibákat követne el. Ekkor - mint ismeretes - a Magyar Dolgozók Pártja vezetésében eluralkodott személyi kultusz egyik következménye a lenini elvek megsér* tése volt a parasztpolltflcéban..így a parasztpolitika ekkor eltorzult, Az osztályharc szükség- fe szerűen éleződik a szocializmus viszonyai között - elve alapján, az osztályliarc olyan eszközei kerültek előtérbe, amely idegen a leninizmustól. Ennek következtében nemcsak a középparasztsággal, de a szegényparasztság jelentős részével is, különböző kérdésekben növekedett az ellentét. Az önkéntesség lenini elvének megsértéséből - melynek elvi alapja abban vo'lt, hogy csak célként ós nem célként és eszközként tekintették a szocialista tulajdon kialakítását a mezőgazdaságban - következett, hogy nem vették figyelembe, hogy a termelőszövetkezeti. mozgalom kiszélesítéséhez megérték-e a feltételek, vagy sem. Mindennek a következménye: hogy a munkás-paraszt szövetség szilárdulása helvett, mely a szocializmus éniiésének egyik alapvető törvénye, annak gyengülése következett be. A párttagság egy része most azért aggódik, hogy nem jelent-e liberalizmust, elviolenséget a y kujákokkaj szemben alkalmazott jelenlegi politikánk, hogy most nem fordítva, .iabőről torzfljnk , el a lenini elveket, nem jelenti-e ez a probléma a lenini hármas jelszó feladást? i Mi a helyzet a valóságban, van-e ok az aggodalomra? Eltorzitjuk-e jobbról a lenini elveket,, , J feladjuk-e az osztályharcot? -I Kétségtelen ós ezt nem lehet és nem is kell tagadni, hogy a között a politika között, amely i révén a Szovjetunióban az egységes paraszti osztály kialakult és a mi politikánk között nem minden vonás egyezik meg, bizonyos különbség található. Ez a különbség: hogy a volt kulá.k, nem mint a burzsoázia falusi része, nem mint réteg, hanem mint a volt kizsákmányoló osztály egy tagja - amennyiben a falu parasztjai beleegyeznek - beléphet a tsz-be. Ismeretes, hogy Lenin a parasztság egyes rétegeinek a szerepét a szocializmus építésében másképp határozta meg, mint Engels *A parosztkórdés Franciaországban és Németországban* cimü müvében. Lenin a konkrét történelmi körülményeket elemezve - azt az alapvető marxista módszert alkalmazva - jutott el következtetéseihez, E következtetés gyakorlati megvalósliá-I ■ ■ tÍ /fe i % J ;- 10 - . '
