Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1961-02-01

J fp *** t . * Nem V. kerületi problémáról kiván szólni. Vannak olyan kisemberek - főleg az államvasutaknál - ahol a férj dolgozik a család pedig otthon van. Ilyen emberekkel beszéltem az életkörülményekről. A beszélgetésből az jött ki, hogy 56. óta jobbak a viszonyok, de az idén már nehezebb volt mint az előző években. Ezek a vasutasok az állataik részére eddig ott vásárol­ták a takarmányt, ahol az olcsóbb volt, de az idén már a gazdák­tól nem tudtak beszerezni semmit. Felveti a kérdést Lehoczki elv­társ, hogy nem lenne-e mód arra, hogy kis terménykereskedóseket létesítenének, ahol ezek az emberek beszerezhetnék a szükséges takarmányt az álltaik részére. Véleménye szerint ezzel növelni lehetne az állattenyésztést és az emberek is elégedettek lenné­nek. Másik probléma: sokan mondják, hogy a IíTSz-ekben megbújtak sokan a deklasszált elemek közül. Véleménye, hogy a KTSz-ekben az ellen­őrzést fokozni kellene. Az anyagot egészében nagyon komoly, jó anyagnak tartja. Szükséges­nek látja, hogy az anyaggal még ez évben az oktatás vonalán is y foglalkozzanak. Siklós Margit et.:. Mélységesen nem ért egyet azokkal az alapgondolatokkal, melyeket Sas elvtárs kifejtett. Tudomásul kell venni azt, hogy az illega­litásban is nagyon sok értelmiségi elvtárs vállalt részt. Nem irigyli a fiatal értelmiségtől az adott helyzetet, de ne tegyenek ilyen fajta megkülönböztetéseket, mert ez a kommunista értelmisé­gieket ellcedveleniti. A munkában dolgozó értelmiségiek zöme ma is régi értelmiség. Az értelmiség körében az MSzMP az értelmiséggel szemben azért hatott, mert biztak benne. A párttag értelmiségiek­nek lehetőséget kell arra adni, hogy társadalmi munkájuk mellett szakmailag is úgy fejlődjenek, mint a pártonkivüliek. Valamikor olyanfajta megkülönböztetések voltak, hogy valaki vagy kommunis­ta, vagy szakember. Félő, hogy ez később gyakorlati probléma lesz. Ha rétegzünk, akkor azt kell mondani, hogy van kommunista értelmi­­y ség és van egy kisebbség, amely ellenség. Hogy a köztük lévő réteg­ből mennyi halad a kommunizmus felé, abban nagy része van annak, hogy mennyire becsüljük a kommunista értelmiséget. Véleménye szerint a kommunista gazdasági vezetők nagyon sokat tud­nak tenni az értelmiség nevelésében. Hogyan beszélik meg a felada­tokat, politikai tartalmát meg tudja-e adni, őszinte légkör terem­tése, stb. Ezeknek a kérdéseknek a tárgyalásánál fel kellene vetni ^ ezt a kommunista vezetők felé. Tamás.Lászlóet.: Kapcsolódik Siklós elvtársnő hozzászólásához. Amikor mi arról be­szélünk, hogy egyetértünk a határozattal, ez a Párt értelmiségi politikájára is vonatkozik. Ugyanakkor az egyes kérdésekben fel­merülnek problémák, amelyek azt mutatják, hogy az elfogadás és az elgondolás között differenciák vannak. Az értelmiség megitélésének a kérdését érdemes megvitatni. Nyilván­való, hogy Sas elvtárs által kifejtett vélemény nem egyedülálló, ami nem helyes. Mindenki előtt tudott dolog, hogy a szocializmus építésében fontos szerep jut az értelmiségnek. Néhány százezer kommunista nem tudja egyedül a kommunizmust felépíteni. A Pártnak olyan szövetségi politikát kell folytatni, amely alkalmassá teszi a széles tömegeket arra, hogy segitsék a szocializmus építését. Kategóriák felállításával elvágjuk az utat attól, hogy az értelmi-IÁ __- 8 -L-ehoczki Mihály et.:

Next

/
Oldalképek
Tartalom