Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1960-09-07
Megállapítja, hogy nehéz volt két - egymástól egészen eltérő jellegüszakszervezeti munkát egy jelentésben összehozni azért is, mert az eltérő jelleg mellett az elmúlt óv tapasztalataihoz viszonyítva is különbség mutatkozik,* A Végrehajtó Bizottság nagy figyelmet fordított az ellenforradalom óta a szakszervezeti munkára, de különös súllyal e két legnagyobb terület szakszervezetének munkájára* Hiszen a kerületben at építőipar és a nyomdaipar a legnagyobb* Kinthogy e területen a párttagság létszáma^alacsonyabb mint más területen, külön figyelmet kellett fordítani a tömegszervezetek munkájára* Ilyen szempontból elsősorban a szakszervezet munkájára* Közös vonás, hogy mindkét terület szakszervezetének mozgalmi, forradalmi múltja van. A szakszervezet befolyása ennél fogva magától értetődő. Érdemes is lenne felhívni az elvtársak figyelmét, hogy a régi forradalmi múltnak, hagyományoknak figyelembe vétele nagy eredményt hozhat a szakszervezeti munkában. , Egyszer összehívták a régi épitőipari munkásokat és maradandó talál- < kozás volt ez, amelyre ma is visszagondolnak. Függetlenül attól, hogy párttagok-e, komolyan lehet támaszkodni az úgynevezett törzsgárda tagjaira • Az itt elhangzott hozzászólásokból kitűnik, hogy a jelentés kiegészítésre szorul* A kiegészítésben lehet utalni a Központi Bizottságnak az építőiparral kapcsolatos perspektivikus határozatára. Ez mindenütt egyetértésre talált, a végrehajtás azonban nem egyértelmű. Történtek ugyan bizonyos kezdeményezések, intózkecó sek, azonban most már időszerű lenne, ha arról beszélhetnénk, hogy az említett területeken is sikerült előbbre lépni. Szükséges lenne e célból felhívni a pártszervezetek, gazdasági vezetők figyelmét,/bele-értve a minisztériumot is/ hogy minél előbb elmondhassuk a felsőbb pártvezetés felé, milyen konkrét eredményeket sikerült elérni. Ezen a vonalon nagyon lassú az intézkedés. fa Ami a szakvédelem szűk értelmezését, valamint a termelés mutatót illeti, egyetért az átdolgozás szükségességével. Az átdolgozásnál ki kell ^ térni a munkafegydem kérdésére, a 8 órai munkaidő helyes kihasználására, s arra, hogy sok esetben nem használják ki a rendes munkaidőt, ugyanakkor túlórát kérnek. Egy értekezleten maguk az építőipari munkások vetették fel, hogy pl. jobb munka szervezéssel kb. 3o %-os munkaintenzitást lehetne elérni. A jelentés átdolgozására és továbbvitelére vonatkozóan javasolja, hogy Fekete elvtáfcs elgondolása szerinti csoportos megbeszéléseken az üzemi bizottsági titkárok vitassák meg és hasznosítsák az elhangzottakat a munka megjavítása céljából. Az Akadémia Nyomdánál az üzemi bizottság titkára Mező, s Pécsi elvtársak beszéljék meg a problémákat az ottani munka megjavítása érdekében. Vajtai elvtárs felvetette, hogy az üzemi tanács kétharmad része szakszervezeti aktívákkal dolgozik, s ez sérti az üzemi demokráciát. Véleménye szerint nincs*megsértve az üzemi demokrácia. Annak idején ezen az elven épült fel, de há mégis úgy látják, hogy probléma adódik ebből, akkor vessék fel az épitőipari szakszervezet felé, melyet a későbbi munka szempontjából érdemes vizsgálni. líagyon örül, hogy a PH-nek ^agy elvtárson keresztül kapcsolata lesz a szakszervezettel, ez a kapcsolat a politikai munkában nagyon komoly segitséget jelenthet mindkét irányban. I j O \ - — . aai88i«wwfctee«eiee*w»- 17 -Maros elvtársnő: i 1 . tt . /■
