Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1960-09-07

-13- f t h ■ m / \ * j Szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak előzetesen összehívják a mun­kavezetőket ás megbeszélik azokat a dolgokat, amelyeket a termelési tanácskozások megvitatnak. Probléma még, hogy az egyes alsóbb veze­tők nincsenek mindég megfelelően felkészítve, hiányzik, hogy a vál­lalat gazdasági vezetői ezeket felkészítenék és politikailag is meg­magyaráznák azokat a dolgokat, amelyeket levisznek a dolgozók felé. Nagy Lajos et. A Budapesti Titkárság nevében köszönetét akarok mondani azért, hogy a kerületi Pártbizottság napirendre tűzte az épitőipari szakszer­vezeti munkát, mert ennek alapján mi is meg tudjuk javítani munkán­kat. A kiválasztásra azt lehet mondani, hogy túl szerencsés volt, mert tényleg ezeknél a vállalatoknál jól megy a munka és különösebb probléma nincs. Nem mondanánk azonban igazat, ha azt mondanánk, hogy. minden vállalatnál igy megy a munka, de kétségtelen, hogy az 1958- 1959-es határozathoz képest javult a helyzet és ez nagymértékben , azoknak a kommunistáknak, társadalmi munkásoknak köszönhető, akiket { fa le lehetett vonni a szakszervezeti munkába. Azonban el kell mondani a kerületi Pártbizottság előtt, hogy „még igen sok gonddal küzdünk az a 1apazervezetőink munkáját illetően. Ez pedig az, hogy a miniszteri M utasítások, kormányhatározatok„ végrehajtását illetően nagyon erélyesen fel kell lépni. Vannak vál­lalatok, akik a népszerűtlen feladatok megoldását az üzemi bizott­ságokra, pártszervezetekre hárítják és ebben a kérdésben nincs kö­vetkezetesség a gazdasági vezetők részéről. Pld. az egyösszegű utal­ványozás kérdése, vannak gazdasági vezetők, akik nem egyöntetűen vit­ték a dolgozók felé és vannak vállalatok, ahol ez a fontos kérdés el sem indult. , ,, Mi ezekben a kérdésekben kérjük a Pártbizottság segitseget olyan ér­te lomban, hogy a miniszteri utasítások végrehajtása automatikus közös feladat legyen. Javításra szorul az üzemi dem. fejlesztésének a kérdése es ehhez y kapcsolódik a népgazdasági szemlélet kérdése is. Arról szeretnek beszélni, hogy mi a párt politikájának az Útmutatásai lepjen igen lgl| , komoly erőfeszítés eket teszünk az üzemi demokrácia fejlesztése ér­te dekében, de itt is van olyan dolog, amellyel a dolgozók politikai öntudatát lehetne fejleszteni. Nem mindég viszik termelési„értekez­letek elé, hanem szükebb körben intézik el és nem mutatkozik meg minden esetben az emberek politikai nevelésének a kérdése. Ha mi tovább akarunk l^pni özekben a. kérdésekben, akkor feltétlenül sokkal jobban kell foglalkozni az üzemi demokrácia egészséges fej­lesztése kérdésével és mi ebben a kérdésben teszünk is erőfeszí­téseket. A népgazdasági szemlélet kialakításával kapcsolatban igen komoly erőfeszítéseket teszünk és a szakszervezeti bizottságok figyelmét arra irányítsuk, hogy mind többet foglalkozzanak közgazdasági kér­désekkel, hogy lássák, hogy mennyire a termelékenység emelkedésétől függ, hogy milyen mértékben haladunk előre a szocializmus, az élet­színvonal emelkedése terén. Felvetném iég néhány helyen a szakszervezeti bizottságok és bizalmi­ak megbecsülésének a kérdését. Oda már eljutottunk, hogy megfelelő kapcsolat alakult ki a gazdasági vezető és szakszervezeti vezető között, de a különböző reszortosok, választott„emberek figyelmen kivül hagyása miatt a gazdasági vezetés részéről a titkárokra hárul minden olyan feladat, melyben intézkedni kell. ___________________________________________r_______________________________________ . ... X

Next

/
Oldalképek
Tartalom