Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1960-04-06

BMMIKWRMHHMMgWa I -H ■ yiifi y -t A párt befolyásának érvénye sülé se. a müs^aki^^i^elniisé^^ körében. A szocializmus építésének napirenden lévő feladatai, a tudo­mány és a technika hatalmas arányú fejlődése szinte napról-napra^ növelik a műszaki értelmiségnek társadalmunkban betöltött szerepet, egyre nagyobb követelményeket állit eléje. Ennek megfelelően növek­szik a pártszervezetek szerepe, felelőssége e fontos társadalmi réteg politikai és ideológiai nevelésében mindenütt, ahol műszakiak nagy számban dolgoznak. A párttag értelmiségieknek kb. egyharmada ^ műszaki dolgozó. Sajnos kerületi adat e téren nem áll rendelkezésre, de megállapítható, hogy ez az arány többé-kevésbé érvényes a mi í területünkön is. A műszaki értelmiség helyzetével már foglalkozott a Párt-Végrehajtóbizottság. Ezúttal főleg azokra a pozitiv és negatív jelenségekre mutatunk rá, amelyek napjainkban jelentkeznek ideoló- ^ giai és politikai téren, főleg a tervezőintézetekben dolgozó műszaki értelmiségiek körében. Lényeges különbség mutatkozik ugyanis a minisz- i tóriumokban és a tervezőintézetekben dolgozó műszakiak politikai ' magatartása és világnézeti fejlődése között. Ez a pártszervezetek erejének, befolyásának különbözőségéből fakad. A népi demokrácia a régi műszakiak túlnyomó többségét súlyos ideológiai örökséggel vette át. A régi értelmiség többsége szárma­zása, társadalmi helyzete, idealista-nacionalista világnézete folytán Idegenül és ellenségesen állt szemben a marxizmus-leninizmussal. Társadalmi és osztályhelyzete, befolyása következtében világnézeté­vel hatása alá tudta vonni a felnövelsfő fiatal nemzedék nagy részét. Mindezek ellenére megállapítható, hogy a műszaki értelmiségiek politikai magatartásában, rendszerünkhöz való viszonyában jelentős változások mentek és mennek végbe. Figyelemre méltó körülmény,'hogy a felszabadulás után nem törekedtünk kellően a régi értelmiségiek tudaténál: átformálására, és a velük való együttműködést sem kísérte a helytelen nézetek elleni következetes elvi harc és bírálat, továbbá nem volt elég színvonalas és vonzó számukra a marxizmus-leninizmus oktatása. Az egyetemről kikerülő uj mérnökök többsége - az egyetemi oktatás gyengéi miatt a marxizmust mint "kötelező” tantárgyat tanulta, annak szellemét nem A — ———-.... — m s

Next

/
Oldalképek
Tartalom