Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-04-22
I------, . ... . . , ....- 2 -712 értelmezi a bizalmi-hálózat megerősítését egyetértek vele, nem Fs ez a probléma, ezt a területet nem is néztük meg. Négyterüle tét néztünk meg, azokat, ahol sokkal lényegesebben kevesebb a párttagság aránya és ahol komoly problémák mutatkoznak. Jól tudjuk, hogy az építőiparon kivül a kereskedelemben is éppen annyira hiányzik a párt irányitó szerepe a szakszervezetekben. Tudjuk, hogy a minisztériumokban me^ van az arány, sok helyen még a többség is, ami nem egészséges. Ahol néztük: kereskedelemben, építőiparban, nyomdaiparban, ott nincs meg. És ami a leg3zomorubb, hogy pld. szakszervezeti értekezleteknél nemcsak, hogy a bizalmiak nincsenek ott, de a kommunisták egységesen nincsenek ott. Pld. Koroncz elvtárséknál volt egy termelési értekezlet negyedév után, a párttagság 5 $-a sem volt jelen. A Kossuth Nyomda 4o bizalmija között 2 párttag sincs, Vendéglátóiparban ugyanez a helyzet. A határozatot a szakszervezeti vezetőségek választásánál tudjuk érvényesíteni. Most van rá mód és lehetőség, hogy valamennyire ezt biztosítsuk, mert- a megvizsgált területek azt bizonyítják, hogy a párttagság aránya nagyon alacsony. De biztosítani kell azt is, hogy a párt vezető szerepe az egyszerű tagok véleménye alapján biztosítva legyen. A megvizsgáll 4-5 terület tapasztalata azt mutatja, hogy komoly hibák vannak, Az előkészítő munkák bizonyítják, hogy a volt MDP tagokat kihagyják, akikre g támaszkodni lehetne. Erre ennél a vizsgálatnál figyeltünk fel. Nem használják ki a vállalatok agitativan a nyereségrészesedést, a szakszervezetj beszámolók is ezt bizonyítják, amik már elkészültek. Dusek elvtárs: Hogy nem foglalkoznak a szakszervezr; tek a munkaversennyel. Éléggé nagy huza-vonával indult meg ez a munka még a pártszervezetek részéről is. 3-4 hónapai ezelőtt beszélgettünk elvtársakkal, hogy a környező népi demokratikus országokban mindenütt folyik a munkaverseny. Elmondtuk, hogy az ellenoforradalom nálunk erkölcsileg rettenetesen rontott a versany fellendítése ügyében, természetesen ehhez hozzájárultak a meglévő hibák is. A termelékenység tekintetében le vagyunk maradva, a munka intenzitása sem olyan, amilyennek kellene lenni. A kongresszusi munkaverseny felhívás volt, amire megmozdultak a pártszervezetek és tettek. valamit, Nem eléggé élesen veti fel a jelentés a többi tömegszervezetek irányitá^ sának a kérdését. Nőm olyan formában ven, 3mi segítene, ami előbbre^ vinné az ügyet, vagyis a pártcsoportok nagyon kevés helyen működnek érdemben. Ahol az üzemi bizottság elnöke párttag, az leül a titkárral közvetlenül megbeszélnek dolgokat, tehat nem az történik, hogy van ®§y testület, amit megfelelő irányban kell nevelni, hanem az egyszemélyi vezetés. Meg kell mond-ani, hogy mi sem foglalkoztunk megfelelően ezzel a kérdés* sel - bár foglalkoztunk vele - de nem is értik, megfelelően az alapszervezetek, a könnyebbik oldalát választják a dolognak. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a szakszervezetek sem szorgalmazzak ezt. Ez igy áll, nincs a tömegszervezetek pártirányitásának helyes módszere meg a koztudatban sem, nem értik kellőképpen, hogy ez miért kell, miért helyes. A választásokra való felkészülésnél felhívtuk a figyelmet - és ezért is történt ez az észrevétel - hogy hogyan néz ki a bizalmi testület ahol nincs kommunista, nincs, aki megvédje a párt politikáját, aki példát mutasson, aki kezdeményezzen. Ezért mondtuk, hogy a bizalmi testületben feltétlenül legyenek párttagok. A másik, hogy a meglévő erőviszonyokat tükrözni kell, hogy mennyi kommunista van. Ott ahol a körülmények megkívánják, hogyarősebb legyen, több kommunistával^kell megoldani a kérdésedet, ott legyen több. űz lényeges kérdés os összefügg a kommunisták munkájával, hogy a szakszervezeten belül mennyire politizálnak. ________{U j Leá *__________________________________ l
