Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-01-13
I % ) ' ^jj- 13 - . ' ‘ 0 régi meghatározáshoz ragaszkodtak /a tananyagban nincs rá határozott válasz/, azonban mindkét álláspontnak voltak hivei, Ugyancsak komoly vita volt a termelő mód kát oldalának) a termelőerők es termelési viszonyok összhangjának kérdésében, azon hogy mikor van összhang és mikor nincs. Voltak olyanok, akik az összhang mógbomlását úgy ért eleje zt ék, hogy az kizárja az ööszhnng meglétét. A törvények jellegéről is sok vita volt. Pl. a természettudomány ás gazdasági törvényeknél több helyen felvetődött a természettudományi törvények pontos jellege. Egyes he-l^eken'túlértékelték a nagy emberek szerepét a törvények felismerésében. Sok helyen probléma volt a politikai gazdasá ;tan pártosságának és tudományosságának összeegye ztethetősége. A törvények tendencia jellegéről is sokat'vitáztak, a propagandisták között is voltak, akik azt állították, hogy a természettudomány törvényei soha nem tendencia jellegűek, / ' * . 1 A politikai gazdaságtan II.évfolyamán az imperializmus n, téma megvitatása közben is merültek fel problémák, ig.y pl. a monópólíto. umok kialakulása körül folyt komolyabb vita, Több helyen nem értették elég világosan azt, hogy az árukivitellel szemben hogyan kerül előtérbe a tőkekivitel, s milyen szerepe, illetve hatása van ennék a gyarmatok életére. Egyik helyen arra is magyarázatot káf— tek, hogy mi az összefüggés a KGST és a SZU tőkekivitele között, A viták és nézcltéréssk jórészt a felkészületlenségből adódtak,” azok a felkészültebb elvtársak, valamint a propagandisták segítségével tisztázva lettek, Ifp? egyes kérdések tisztázására még viszszat áruink * Magyar munkásmozgalom története tanfolyam: I.évfolyamon az 1848-190G-ig c. rsstst vitatták'meg, A tapasztalat szerint 1848-at helyesen értékelik elvtársaink. Ugyancsak ismerik a magyar munkásmozgalom kialakulásának körülményeit. Komolyabb vita az 1867-es kiegyezés értékelése körül folyt, leginkább teljes mértékben reakciósnak Ítélték, a propagandisták tisztázták, hogy to nem lehet teljes mértékben elítélni,'hiszen az ország fejlődése szempontjából pozitiv hatása is volt. ' A II.évfolyamon az 1919-24-ig terjedő időszakról folyt á vita, Annak ellenére, hogy ezt az anyagot tavaly már átvetták, mégis komoly viták voltak elsősorban a mé.gyar fasizmus kérdésében. A Belker, Min-ben pl. azon folyt”a vita, hogy a Tanácsköztársaság bukása után Magyarországon volt-é fasizmus vagy nem. Számosán tények- ' kel bizonyították, hogy volt. Meglátszott azonban több hallgatónál, hogy bizonytalanok voltak ebben a kérdésben ás nem értik a fasizmus lényegét. A xHttás kérdések tisztázására f elhasznál tűk a párt megalakulásának 40.-ik'évfordulójára kiadott tézisekről tartott konzultáció anyagát is. Károlyi Mihály szerepét általában pozitiven értékelték az elvtársak, s'nemes gesztusának kifejezését látták abiiah, hogy a hatalmat átadta. Holott a valóságben nem egészen igy volt. Általános volt a .tói \ ..'kV-."-: ■: i -©•"■• a 'te áfa.; te .'tott';. '. ©©"- ©© - ■■© - •©■ ; ©'©'©.'te ' | tt ________________________________________________________.__________________________ ' I
