Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-01-13
- 10 -tt2latniro1. A lengyel elvtársak nehézségeiről. Abban megállapodtok, hog- megnyugodnunk nem szabad, de az elért eredményeinket sem lehet figyelmen kivül hagyni, hoííí0?-1?!róG^ínsége©;kel, hogy nem értettek egyet azzal, " hÜ+y tormeloszoyetkezetl mozgalomban .nálunk lemaradás tapasztalható. Az volt a volemanyük,.nekünk még várni'kell. A vita során az elvtarsak szembe szállták ezzel a nézettel, Még az alábbi kordések körüli vitákról kaptunk.jelzést: Igen sok hélyen foglalkoztak az arab kérdéssel, e körül élénk vi+q alakult„ki. Trianoni békekötés erkölcsi alapjai Kapitalisták nem minden áron akarnak háborút. SZU csak védekező háborút folytat. " Háború kitörhet az imperialista országok között. Ha kitör, megma-* radnak-G ezen keretek között? Hasznos—e nekünk az imperialista hó— horu, helye selhetjü!í-c? üfayságes-e n, lmp^iSli.taTbSí? Helyed a fo ellentetek az imperialisták között? Egyiptomot, Indiát miért to támogatjuk, ha kapitalizmust ápit? ’ idr" & marxizmus-leninizmus kérdései tanfolyamokon az alábbi problémákkal, találkoztunk: A prop.konferenciákon az a tapasztalat, hogy a legtöbb probléma a ' társadalmi fejlődés törvonvs zer-üságeinek tárgyalásánál mutatkozott. r íj hogy az itt szükséges alapfogalmakat sokan nem ismerik. /Pl. a társadalom anyagi életfeltételeit./ r K‘ Nem volt tisztázott n középrétegek szerepe ás a munkásosztály ezzel kapcsolatos szer-epe a. kapitalizmusban. Jelentős részben a' társapjiodás törvényeinél 'voltak' különböző hibás nézetek. Ifv psldaul nrt helyesen lítt.Uc, hogy nen a föMrajei ás népAéégi feltatelek határozzák mp a t&sadalom életit, de ugyanakkor a-valtí-i 3? Í2*1 lebecsülták ezeknek a tényezőknek a szerepét. Nem"-gy felszólaló egyszerűen tagadta, hogy bármiféle szerepük is lefí^ ne a társadalom életében. Vita alakult ki arról, hogy milyen szerepük van a technikai eredmény ebinek a társadalmi haladásban. Olyan nozetek is voltak - a ezzel a többi hallgató sem tudott megbirkőz,ni - hogy társadalom náladasanak'fő tényezője a technikai feilődás. vagy^ami ennek másik oldala, az a fejlettebb társadalom, " tani, ° kozs^sogleti cikkek nagyob mennyiségét tudja biztosi-Több pártszervezetben nagy vita alakult ki arról, hogy mi a fejlettebb társadalomnak jellemzője. Vita sorún elsősorban a közszükségfíyár-tásáről beszéltek ’ós összehasonlítást tettek a SZU es Amerika kozott. Helytelenül kevés szó esett a termeléssel szemben az elosztásról ós a hordást nehezen tudták tisztázni, i f Elo.j, nehezen ment az alapvető ás nem alapvető osztályok meghatározása. „Többén még a. propagandisták közül is a forradalom lényegét abban látták, hogy minőségi változást jelent a társadalom életében. /Ezen az alapon forradalommá válik z ellenforradalom is./ " Elhangzott olyan nézet is, hogy n forradalom jellegét az határozza meg, hogy melyik osztály vezeti. Vita alakult ki még arról Is, hogy milyen összefüggés és különbség ttan és lehetságes°a függetlenségi harcok ás a forradalom között. . ré3_ _______________ ____________ ... • • j'J'....... WrW'-72 r