Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-02-25
_ 7. ft*349 ’ 1958. áprilisában a pártoktatás rendszerében az "időszerű kérdések" , tanfolyamán kb. 5-6 ezer elvtárs részvételével feldolgoztattuk az "Erősítsük a párttagság materialista világnézetét" .cimü tómat. A feldolgozás megmutatta, hogy az elvtarsak jelentős része összekeveri a politikai harcot a világnézeti harccal, nem érti a szocialista állam és az egyház együttműködésének okait a Szocializmus építésének időszakában. Nem ismeri azokat az okokat, amelyek az egyházat a szocializmust építő állammal történő együttműködésre késztetik.' 1958. augusztusában agit-prop. titkári értekezlet foglalkozott az egyházpolitika kérdéseivel, 1959. január 23-án pedig ugyancsak agitprop. titkári értekezleten a vallásos ideológia elleni harc ós a világnézeti nevelés kérdései voltak napirenden. {f Az agit-prop. osztály mellett működő Előadói Iroda most koszit egy előadást "A vallás eredete és társadalmi szerepe" címmel, amelyet széles körben meg fognak vitatni. A fentiek ellenére a tervszerűség hiánya mellett még számos egyéb hiba is akadályozza e munka kibontakozását: 1. A természettudományos propaganda a kerületben igen elhanyagolt, a pártszervezetek és tömegszervezetek ezen a területen nem igen tevékenykedtek, igaz, hogy erre sok ösztönzést sem kaptak. 2. A hitoktatásra való beiratkozás csökkentéséért folytatott harc nem lett kellően összekapcsolva a vallásos világnézet elleni harccal ós a természettudományos felvilágosító munkával. Emellett ez a tevékenység teljesen kampányszerű volt, jórészt az iskolai beiratkozások előtti hetekre korlátozódott. Sajnos az egyház, a papok egész éven át szivés agitáciét folytatnak annak érdekében, hogy a szülők minél nagyobb tömegét győzzék meg a hitoktatás szükségességéről. ? 3. A politikai agitáfiéban nem figyeltünk fel arra a tényre, hogy a bonyolultabb belpolitikai és nemzetközi helyzetekben óriási mértékben megnő a templomba járók száma. Különösen vonatkozik ez olyan időpontokra, amikor a nemzetközi helyzet feszültebbé válik; még mindig igen ^ sokan akadnak, akik istentől várják a segítséget. 4. Propagandamunkánk nem vette figyelembe, hogy a vallás és a nacionalizmus szoros kapcsolatban van egymással. Azoknál a témáknál /minden oktatási formában/ amelyeknél a nacionalizmus problémája szébakerül, nem kapcsolták eléggé egybe a két téma tárgyalását. Nem törekedtek arra, hogy a vallás és a nacionalizmus, sovinizmus szoros kapcsolatát megértessék a hallgatókkal - nem beszélve olyan kérdésekről, mint a fasizmus és a keresztény ideológia kapcsolata, amelyre mindazoknál az országoknál konkrét bizonyítást találunk, amelyekben a fasizmus uralomra jutott. 5. A propagandamunkában nem fektetünk elég súlyt arra, hogy megértessük: a vallásos ideológia és a klerikn.Iizmus elleni harcot csakis az osztályharc szemszögéből szabad vizsgálni. Nem érttettük meg kellően a Politikai Bizottság julius 22-i határozatának következő megállapítását: "Pártunk a vallással kapcsolatos tevékenységét mindenkor az általános politika, az osztályharc érdekei alárendeli. A vallás elleni Világnézeti harc az általános osztályharc része. Számunkra nem az a főkérdés, hogy ki vallásos, és ki ateista, mivel ebben az esetben a^haro fő frontja a kapitalizmus és a szocializmus közötti ellentétéről a vallásos és nem vallásos dolgozok ellentétére tevődne át-. A fő kérdés az, ho$y a munkások, dolgozó parasztok és az értelmiség testvéri összefogással, egyetértésben segítse a szocialista jövőt, melynek __ _. ^ ; ! r
