Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1959-11-11
irniiHTrí<ryrrrm m— ‘ / fh( KA fi * 1 * n 1/38 ~ * / —• 5 ° a másik igen, vitatott ideológiai és gyakorlati kérdés a munkásosztály vezetőszerepének értelmezése » A munkásosztály vezetőszerepével elvileg mindenhol egyetértenek, a gyakorlati kéresztülvitelehen azonban sok a vita. Egyik oldalról a munkásosztály vezutőezerepét statisztikai adatok alapján igyekeznek megítélni /Müv.Min., KKM./, ahol a munkásosztály vezetőszerepét úgy értelmezik, hogy hány eredetileg munkás és munkásszármazásu van különböző vezető funkcióban* A másik oldalon pedig olyan kispolgári értelmezést adnak a kérdésnek, hogy bármilyen származásúról is lehet szó, ha vezető beosztásban van akkor automatikusan a munkásosztály érdekeit képviseli. Ez utóbbi negatívum mindjárt abban is jelentkezik, hogy egyes kispolgári és polgári származású vezetők szives főben veszik magúikat lcörül hasonló elemekkel és általában a munkáskáderektől viszolyognak "azok szakmai és műveltségi színvonalának vitatása miatt"» Ide tartozik az hogy több minisztériumban a korábban bekerült munkáskad rek közül jo néhányan indok te vagy indok nélkül kikerültek, mó ok nem fejlődtek, lemaradtak. Ezt a munkáskádorek úgy értékelik ós meggyőződésük, hogy csak azért követke© zett he, mert nem kapták.meg a megfelelő szakmai támogatást, a kellő segítséget munkakörükben. Számtalan példa bizonyltja, hogy munkáskádereink szorgalmukkal, szívósságukkal, képességüket jól kihasználva területüket jól megismerték, komoly eredményeket érnek ol, munkájukat igen jól végzik. Ugyanakkor be kell látni, hogy a munkáskáder jellegből nem lehet megélni és ezt senki nem is vindikálhatja magának. Mégis még mindig azt kell tapasztalni, hogy a "munkáskáder" megfogaluazas bizonyos kisebbrendűséget is takar a régi szakemberekkel szemben. Jobban tudatosítani kell ezeknel /te a szerveiknél, hogy a munkásosztály vezotószerepe a part politikájának gyakorlati megvalósít ásóit jelenti elsősorban es nem személyi kérdést. Elvben mindenki egyetért a Központi Bizottság azon határozatával,hogy mindon funkciót - pártfunkció kivételével - betölthet pártonkivüli is, a gyakorlati megvalósitása azonban akadályba ütközik, ami azt mulatja, hogy az elfogadás is csak inkább szavaikban történik meg. Ezt többen nem a tömegeket hozzánk közel.hozó. politikának, hanem csupán átmeneti taktikai megoldásnak tekintik. Negatívumképpen hat az, hogy a párttagok előnybe részesítése a karrier izmus lehetőségeit veti fel és hat-térbe szoritja a sokszor szakmailag jobbén képzett pártorikivülin keresztül az állami érdekeket is, A partértokezieti beszámolók f o lnlicoatgk a nacionali^u^ssiL, ijBjde eléggé általános formában. A nacionalista nézetek természetszerűleg ma már nem olyan nyilt és durva módon jelentkeznek, mint korábban. . 5i> i
